Augusztus végén kért további információkat a Költségvetési Tanács (KT) a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) a 2013-as költségvetési tervezettel kapcsolatban. A testület a jegybankra kivetett tranzakciós illetékkel, a Munkahelyvédelmi Akcióterv fedezetével, a kamatkiadásokkal és az adóbeszedés hatékonyságával kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket. Az NGM kedden a kormány honlapján tette közzé válaszait egy tízoldalas dokumentumban.
Tranzakciós illeték: fizessen a jegybank!
A minisztérium válasza szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az elfogadott törvény értelmében a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki kötvények és az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétek (úgynevezett overnight betétek) után kell tranzakciós illetéket fizetnie. A kéthetes jegybanki kötvények kibocsátása 2011-ben 110 061 milliárd forintot tett ki, az 1 százalékos illetékkel számolva ez 110 milliárdos bevételt jelenthet a büdzsének. Az egynapos betétek után egy ezrelék a megfizetendő illeték, az 58 000 milliárdos állománnyal számolva ez mintegy 6 milliárdos bevételt eredményezhet.
"A fenti tételek összegzésével (110+6=) 116 milliárd forintnyi pénzügyi tranzakciós illetékbevétel adódik. Az MNB saját jogkörében eljárva, önállóan dönthet arról, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket áthárítja-e partnerkörére" - áll a dokumentumban. A jegybank már korábban közölte, hogy nem hárítja át az illetéket, mivel az gyakorlatilag kamatcsökkentéssel érne fel, ami nem egyezik a monetáris célokkal.
A jegybanki tranzakciós illeték kérdése továbbra is nyitva maradhat, hiszen korábban az Európai Központi Bank (EKB) már kritizálta a lépést, szerintük ez nyílt beavatkozás az MNB függetlenségébe. Emellett a 116 milliárdos bevétel csak egyszeri tétel, mivel a jegybank veszteségét a következő évben a költségvetésből kell kipótolni. A lépés az IMF-tárgyalások függvényében még könnyen változhat, már a kormány részéről is történtek erre való utalások.
A kereskedelmi bankok által fizetendő tranzakciós illetékről is tartalmaz részleteket a minisztérium dokumentuma, eszerint az érintett cégeknek összesen 136 milliárd forintnyi illetéket kell befizetni jövőre, ezen belül a legnagyobb, 84 milliárdos összeg az átutalásokat és egyéb banki tranzakciókat terheli. "Az NGM és a Bankszövetség képviselői rögzítették azt, hogy az NGM a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését követően hat hónapon belül megvizsgálja a befolyó illetékbevételek tükrében, hogy szükséges-e módosítani a szabályozást. Az NGM a szabályozás módosítására irányuló javaslat megtételét, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának vagy mértékének esetleges módosítását megelőzően egyeztet a Bankszövetséggel" - olvasható. Vagyis a minisztérium sem zárja ki később az illeték módosítását.
A Magyar Államkincstár esetében a pénzforgalom teljes nagysága 113 847,1 milliárd forint, de ebből 103 655,9 milliárd mentesül az illeték alól, így a 10 320,4 milliárdnyi nem mentesülő tranzakció után 10,3 milliárdos illetékbevételre számít jövőre az NGM.
Hozamcsökkenés és forinterősödés tehet jót a büdzsének
"Az IMF-EU megállapodás hatására várható, hogy a piaci bizalom erősödésének eredményeként (credibility effect) a hazai állampapír hozamok mérséklődni fognak, továbbá a forint árfolyamában is várható felértékelődés a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor várt szintekhez képest. Ennek eredményeként a kamatkiadások a benyújtáskor várt értékekhez mérten előreláthatólag jelentősen mérséklődni fognak" - vázolja fel az NGM. Itt azzal számolnak, hogy november közepére sikerül megkötni a megállapodást, ami jelen állás szerint minimum kérdéses, hiszen épp arról szólnak a hírek, hogy a kormány nem szeretné teljesíteni a Valutaalap és az Európai Bizottság feltételeit.
A minisztérium szerint ha november közepéig meglesz a megállapodás, akkor 50 bázispontos azonnali hozamcsökkenés lehet a kötvénypiacon, majd fokozatosan további 150 bázisponttal mérséklődhetnek a hozamok a jövő év végéig. Emellett az NGM azzal számol, hogy a forint november közepétől további 5 százalékkal erősödik majd az euróval szemben 2013 végéig, így 266 forintba fog kerülni egy euró jövő decemberben. Ezzel idén 287,50, jövőre pedig 271,44 körül lehet az átlagos árfolyam.
A fentiek alapján a kabinet azzal számol, hogy már az idén 7 milliárd forinttal a tervezett alatt maradhatnak a kamatkiadások, míg jövőre 102 milliárdot spórolhatunk meg a hozamcsökkenésen és az erősebb forinton.
Hatékonyabb adóbeszedés
Az egyik legfontosabb kérdés eddig az volt, hogyan tervez az NGM 150 milliárd forintos pluszbevételt az adóbeszedés hatékonyságjavításából, most erre is választ kaptunk. "A 2012. január 1-jén hatályba lépett új jogszabályi rendelkezések számos új eszközzel növelték a NAV ellenőrzési eszköztárát, illetve új, a hatékonyságot növelő intézkedések kerültek bevezetésre" - olvasható a kedden közölt dokumentumban. A minisztérium ebbe a körbe sorolja az adóregisztrációs eljárást, amely célja az adózási szempontból jelentős kockázatot jelentő természetes és jogi személyek kizárása új vállalkozás alapításából, vagy már működő vállalkozásban történő részvételből.
A fentiek mellett lehetővé tették a NAV számára az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatát, illetve szigorúbb megítélés alá esik, jelentősebb mulasztási bírsággal fenyegetett például az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, vagy az iratrendezési kötelezettség elmulasztása. "A bevezetett új jogszabályok pozitív hatása, eredménye már rövid távon is érzékelhetővé válik, de ténylegesen középtávon érvényesül a költségvetés bevételeiben" - hangsúlyozza az NGM.
A felsoroltak mellett a Széll Kálmán Terv 2.0 új eszközöket is bemutatott, így a minisztérium szerint javíthatja a beszedési hatékonyságot az áfaösszesítő jelentés bevezetése, a készpénzfizetés visszaszorítása, a mezőgazdaságban alkalmazott fordított áfafizetés. "Álláspontunk szerint továbbá az újonnan bevezetendő adónemek a kisadózó vállalkozások tételes adózása és a kisvállalati adó egyszerű szabályai biztosítják, hogy az adózók részéről ezen adók teljesítése, a NAV részéről az adófizetés ellenőrzése jelentősen egyszerűsödik. A fentieken túl az NGM folyamatosan vizsgálja a beszedés hatékonyságát növelő intézkedéseket" - emelik ki.
Munkahelyvédelmi Akcióterv: megvan a fedezet
A minisztérium a Munkahelyvédelmi Akciótervvel kapcsolatban is elárult részleteket, szerintük a bejelentett intézkedésekkel (járulékcsökkentésekkel, új adónemek bevezetésével) 300 milliárd forinttal csökkennek a cégek terhei, ennek 85-90 százaléka, mintegy 270 milliárd forint a versenyszférát érinti majd. Ugyanakkor szerintük ennél jóval kisebb lesz a tényleges veszteség, hiszen az intézkedések miatt 20 ezer fővel emelkedik majd a foglalkoztatottak száma a versenyszférában, ebből mintegy 36 milliárd forintos többletbevétele lehet az államnak. Emellett a vállalatoknál maradt pénzből mintegy fél százalékos bruttó béremelést hajtanak majd végre, erre a 270 milliárdos tehercsökkenés 15 százalékát, mintegy 40 milliárd forintot költhetnek el a cégek. Az NGM szerint a csökkenő kisvállalati adó és az adminisztrációs terhek mérséklése beruházásokra ösztönzi majd a vállalatokat, így azok mintegy 10 milliárd forintot forgatnak majd vissza ebben a formában a gazdaságba.
"A Munkavédelmi Akcióterv elsőkörös makrogazdasági hatásainak köszönhetően mintegy 220 milliárd forinttal emelkedik a rezidens háztartások rendelkezésre álló jövedelme. 87,5 százalékos fogyasztási rátával számolva ez azt jelenti, hogy a háztartások fogyasztása mintegy 193 milliárd forinttal bővül" - emeli ki az NGM részletezése.
A kormány szerint összességében a Munkahelyvédelmi Akcióterv elsőkörös makrogazdasági hatásai eredményszemléletben 77-80 milliárd forint többlet adó- és járulékbevételt generálnak, amely pénzforgalomban körülbelül 71-73 milliárd forintnak felel meg.
A 6 millió forint alatti éves bevételnél alkalmazható kisadózók tételes adója kiváltja a társasági adó hatálya alól kikerülő, az új adónemet választó vállalkozók szociális hozzájárulási adó-, járulék-, szja- és társasági adó terheit (a prognosztizált kieső bevétel összesen 77 milliárd forint), valamint kedvezőbb alternatívát kínál az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozó vállalkozások számára (47,7 milliárd forintos bevételcsökkenés), így ezeken a sorokon kiesés jelentkezik, míg az adóból keletkező bevételek újabb soron jelennek meg (összesen 74,3 milliárd forintban tervezve). Az áfa bevételek emelkedésével jár (15,6 milliárd forint), hogy az eva alól átlépő vállalkozások számlái után áfa nem igényelhető vissza. A fenti hatást ugyanakkor részben ellentételezi, hogy az intézkedéssel összhangban az áfa-mentességi értékhatár is 6 millió Ft-ra növekszik (-4,6 milliárd forint).
A 25 főnél kevesebbet foglalkoztató új kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást, a társasági adót és az osztalék utáni eho-t (ez utóbbi adónemben azonban 2013-ban még nem jelentkezik kiesés), összesen 307,5 milliárd forintra prognosztizáltan. Az adónemből származó bevételek (214,5 milliárd forint) újabb soron jelentkeznek.
Jönnek adóemelések is
Az egészségügyi források növelése céljából a kormány emeli a cigaretta, a szeszes italok és az autógáz jövedéki adóját két lépcsőben januártól és júliustól. Ettől 51,6 milliárd forintos pluszbevételre számítanak, ami teljes egészében az egészségügyi dolgozók bérének 2013-ra tervezett emelését fedezi, így többletbevétel jelentkezik az egyes bérekhez kapcsolódó adók esetében is.
Beke Károly
mfor.hu
