Igazán elkeserítő dinamika jellemezi a magyar lakosság idei fogyasztását, a KSH ma közölt adatai szerint éves összevetésben tovább zuhant a magyar kiskereskedelem volumene. A most közölt 3,7 százalékosnál nagyobb mértékű visszaesésre 2010 júniusa óta nem volt példa. Ha havi összevetésben szemléljük az adatokat, akkor immár június óta tapasztalhatunk hónapról hónapra csökkenést. Ezen persze igazából nem is lehet csodálkozni, hiszen a statisztikai hivatal adatai szerint a nettó bérek idén egész évben hozzávetőlegesen 2 százalékkal emelkedtek, miközben az átlagos infláció 5,7 százalékot tett ki, tehát jelentős mértékű reálbércsökkenést voltak kénytelen elkönyvelni a háztartások. Ráadásul azok a társadalmi rétegek, akik anyagilag jobban jártak az Orbán-kormány elmúlt két esztendejének intézkedéseivel (egykulcsos adó, reálhozamok kifizetése, végtörlesztés) egyértelműen a magasabb bérrel rendelkezők köréből kerültek ki, ők viszont a többletjövedelmüket inkább megtakarították mint elköltötték.
Az élelmiszer már nem tud csökkenni
Az adatokat mélyebben elemezve az látható, hogy az élelmiszerekre már nem igazán tudunk kevesebbet költeni, hiszen az előző hónaphoz viszonyított változások nulla körül szórnak, most októberben például 0,5 százalékkal emelkedtek (valószínűleg a hosszú október 23-ai hétvégének köszönhetően). Ugyanakkor a nem élelmiszer jellegű termékek iránt folyamatosan csökken a kereslet és éves összevetésben immár 5,3 százalékos mínusznál járunk.
Kiemelkedő mértékben esett vissza a bútorok és műszaki cikkek értékesítése (-11,9), de nem lehetnek nagyon boldogok a könyveket, a számítástechnikai eszközöket és a ruházati termékeket áruló kereskedők, és a benzinkutasok sem.
Egyedül a használt cikkek és a csomagküldő, illetve internetes áruházak tulajdonosainak lehet oka elégedettségre, hiszen az előbbi termékcsoport értékesítési volumene 11, utóbbi 24 százalékkal nőtt. Igaz ugyanakkor, hogy az októberi 740,4 milliárdos teljes kiskereskedelmi forgalomnak a két csoport együttesen sem teszi ki a 2 százalékát (3,4, illetve 8,5 milliárd forint).
Mit hozhat 2013?
A kiskereskedelmi adatok dinamikáját nézve egyelőre sok biztató jelet nem lehet látni. A visszaesés mértéke egyre nagyobb, amit leginkább a már említett reálbércsökkenés okoz. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2011 második felében fizették ki a magánnyugdíjak reálhozamokat, amelyek az első félévben még tompíthatták a fogyasztás visszaesésének mértékét.
Úgy tűnik azonban, 2013 fordulatot hozhat a kiskereskedelemben, legalábbis további visszaesésre már nem nagyon számíthatunk. A költségvetésben szereplő 5,2 százalékos inflációhoz igazított jövő évi nyugdíj- és minimálbér-emelés, valamint ez utóbbinak átgyűrűző hatása a magasabb bérkategóriákra, és a 10 százalékos lakossági energiaárcsökkenés miatt várhatóan lényegesen alacsonyabb infláció, jelentős mértékű reáljövedelem növekedést eredményezhet a háztartásoknál. Ez pedig, ha csak nem történik valami váratlan negatív fordulat, ami a pluszjövedelmet a fogyasztástól a megtakarítások irányába mozdítja el, akkor fordulatot hozhat a kiskereskedelemben is.
SzP
mfor.hu
