Több forgatókönyv van
Hétfőn és kedden kihelyezett ülést tart a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója, majd a hírek szerint szerdán Orbán Viktor személyesen jelentheti be, hogy ismét csökken Magyarország államadóssága. A miniszterelnök a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy 3-4 százalékos további mérsékelésre látnak lehetőséget, míg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a részletekről azt mondta, hogy több javaslat kerül majd a kormányfő asztalára.
A lépéssel a jelenlegi 76,1 százalékos GDP-arányos adósságráta 72-73 százalék környékére süllyedhet. A kormány tavasszal már végrehajtott egy jelentősebb adósságcsökkentést, akkor 81,18 százalékról mérsékelték a mostani szintre az adósságot. Annak ára az volt, hogy a kormány bevont 1365 milliárd forintnyi állampapírt, ami a magánnyugdíjpénztári portfóliókból került hozzá.
Ha valóban 3-4 százalék között lesz az újabb adósságcsökkentés, akkor a 27 120 milliárd forintos tavalyi GDP-vel számolva az 800-1100 milliárd forint közötti összeget jelenthet. Ennek a fedezete elvileg több helyről érkezhet, ha hiszünk Matolcsy Györgynek.
Szétverik a tőzsdét?
A legkézenfekvőbb a további nyugdíjpénztári vagyon értékesítése lenne, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot kezelő Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint június végén még további 1557,1 milliárd forintnyi vagyon volt meg az egykori magánnyugdíjpénztárak portfóliójából. Ez tehát bőven fedezné az említett 3-4 százalékos adósságcsökkentést. A probléma csak az, hogy ezen belül sok a nehezen értékesíthető eszköz. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy a közelmúltban Pleschinger Gyula, az ÁKK vezérigazgatója a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy még az idén tervezik értékesíteni a nyugdíjpénztári portfóliókból megmaradt eszközöket.
Befektetési jegyekben és ETF-ekben például 588,8 milliárd forintja van az államnak, ezek közül pedig a zártvégű befektetési alapok jegyeit nem biztos, hogy egy az egyben piacra tudják dobni, hiszen az korántsem biztos, hogy lesz ekkora kereslet ezekre a papírokra. Emellett jelzáloglevelekben és vállalati kötvényekben 108,1 milliárd forintja van az államnak, míg részvényekben 191 milliárdja.
Utóbbiak esetében az elmúlt hónapokban sokan riogattak azzal, hogy az egykori magánnyugdíjpénztárak részvényportfóliójának azonnali piacra dobása komoly negatív hatással lehetne a tőzsdére. Ez főleg a kisebb papírokat érintheti. A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint tavaly év végén a pénztáraknak például 10,85 százaléknyi részesedésük volt az Állami Nyomdában, 5,82 százalékuk az Est Médiában, 13,23 százalékuk a Rábában, vagy 5,1 százalékuk például Pannergy-részvényekben. Ezeket a felsorolt kispapírokat szinte kivétel nélkül megviselné az 5 százalék feletti állami tulajdonrész piacra öntése, mivel viszonylag alacsony a forgalmuk.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap adatai szerint a forinteszközökön belül június végén még volt 158,6 milliárd forintnyi úgynevezett "számlapénz", amit szintén egyszerűen fel lehet használni az adósság csökkentésére. A devizaeszközök közül a befektetési jegyek és ETF-ek 375,5 milliárd forintot tettek ki, míg a külföldi részvényállomány 94,3 milliárd forint volt. Emellett volt 21,2 milliárd forint jelzáloglevelekben és vállalati kötvényekben.
Mi lehet a B-terv?
Matolcsy György csütörtöki szavai szerint legalább két terve van a kormánynak a 3-4 százalékos adósságcsökkentésre, szóval vélhetően nem csak a nyugdíjpénztári portfóliók felhasználása lehet a megoldás. További szabad forrást jelent még az IMF-hitelből lehívott, de még fel nem használt összeg, ami a Mol 21,2 százalékának megvásárlása után mintegy 1,7 milliárd eurót tesz ki a jegybank nemzetközi tartalékain belül.
Ez tehát 274-es árfolyammal számolva újabb 465,8 milliárd forintnyi felhasználható pénz, ami a tervezett adósságcsökkentés nagyjából felét fedezheti. Emellett már könnyebb helyzetben lenne a kormány, mivel csak részben kellene felhasználnia a nyugdíjpénztári portfóliók elemeit, a nehezen értékesíthető eszközöket nem kellene feltétlenül piacra dobnia. Ha például az MNB-nél lévő összeghez hozzávesszük a nyugdíjpénztárak "számlapénzét", akkor máris bő 600 milliárd forintnál járunk, emellett pedig már elég lenne 300-400 milliárdot eladni a részvényekből, kötvényekből és befektetési jegyekből. Ezt pedig akár a nyíltvégű befektetési alapok jegyeiből is lehetne fedezni.
További megoldást jelenthet az, amiről már tavasszal "pletykáltak": az ÁKK nem biztos, hogy az összes eszközt piacon értékesítené éppen azért, hogy ne törje le például a részvényárfolyamokat. Sokak szerint elképzelhető, hogy a részvényeket, befektetési jegyeket egyfajta aukció keretében adnák el.
Beke Károly
mfor.hu
