A boltokban nyoma sincs
Stagnált a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben - derül ki a KSH csütörtökön közölt adataiból. Éves szinten 0,3 százalékos növekedés volt megfigyelhető, gyakorlatilag ez is stagnálásnak minősül. Az év első kilenc hónapjában az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma nem változott, ugyanakkor a benzinkutak, a bútor- és építőanyagkereskedések forgalma csökkent.
Szeptemberben 689,5 milliárd forintot költöttünk el a kiskereskedelmi üzlethálózatban, ez nagyjából 20 milliárd forinttal volt kevesebb, mint az augusztusban tapasztalt összeg. A három negyedév alatt a boltokban hagyott 5677,9 milliárd forint pedig 0,1 százalékkal volt kevesebb, mint 2010 hasonló időszakában.
Pedig azok után, hogy az év elején bevezetett egykulcsos adó nem pörgette fel a belső fogyasztást, sokan a magánnyugdíjpénztári reálhozamoktól várták az áttörést. Ezeket augusztusban és szeptemberben fizették ki közel 2,5 millió embernek, akik összesen mintegy 200-250 milliárd forinthoz jutottak hozzá. Augusztusban már megállapíthattuk, hogy a családok extrabevétele csak kis részben vándorolhatott a boltokba, most viszont a szeptemberi adatok kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy nem fogyasztásra költötte a lakosság a reálhozamok nagy részét.
De akkor hova lett a pénz nagy része?
Mivel a reálhozamok kifizetése százmilliárdos nagyságrendű tételt jelentett, ezért jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy ha a boltokban nincs, akkor hova lett ennek a pénznek a nagy része. Erre pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái adnak választ: augusztusban 86,4 milliárd forinttal, szeptemberben pedig 126,5 milliárd forinttal nőtt a háztartások forintbetét-állománya tranzakcióból eredően. Vagyis ennyivel több pénzt helyeztek el betétben, mint amennyit kivettek.
Ennek a 212,9 milliárd forintnak pedig jelentős része a magánnyugdíjpénztári reálhozamokból szermazhatott. vagyis a fenti kérdésre a válasz egyszerű: a számok azt mutatják, hogy az egykori magánnyugdíjpénztári tagok többsége fogyasztás helyett további megtakarításokra költötte az extrabevételét.
A kiskereskedelem számára kedvezőtlen fejlemény volt, hogy éppen a reálhozamok kifizetésekor, augusztusban-szeptemberben döntött szinte naponta újabb és újabb csúcsokat a svájci frank árfolyama, vélhetően sok devizahitellel rendelkező család arra fordította a pluszpénzt, hogy enyhítse terheit, vagy a korábbi elmaradásait rendezze a bankkal szemben. Emellett az erős franknak szerepe lehetett abban is, hogy forintbetétek formájában jelent meg az összeg, hiszen azok is sokkal óvatosabbak voltak a féktelen szárnyalást látva, akik tudták fizetni frankhitelüket.
Egyelőre a kilátások sem kedvezőek a kiskereskedelemben
A kiskereskedelemben dolgozók a következő hónapokban sem számíthatnak sok jóra. A mostani adatokban ugyan még nem szerepel, de november elejétől emelkedett a cigaretta, a szeszes italok és gázolaj jövedéki adója is, illetve januártól az áfa általános kulcsa 25-ről 27 százalékra növekszik. Ezek pedig mind-mind a forgalom csökkenése irányába hatnak. Emellett továbbra sem tudni, hogy pontosan mivel kompenzálja majd a kormány azokat, akiknek januártól érezhetően csökken a nettó bérük az adójóváírás kivezetésével, ez további kockázati tényezőt jelent.
A fenti problémák illetve nehézségek miatt a szakemberek többsége 2012-ben is a kiskereskedelmi forgalom stagnálására számít, sokak szerint további kismértékű csökkenés sem zárható ki. Ennek egyetlen pozitívuma pedig legfeljebb az, hogy fékezi az infláció növekedését a gyenge kereslet. Persze az adóemelések miatt várhatóan így is magasabb lesz a pénzromlás üteme, de egy intenzív forgalomnövekedés mellett még magasabb lenne.
"A növekvő reálbérek ellenére az augusztus-szeptemberben megfigyelt kisebb élénkülés csupán átmeneti lehet, mivel a romló fogyasztói bizalom, a drámai mértékben megugró törlesztő részletek, valamint a lakosság óvatossági megtakarítási ezt ellensúlyozzák. A jövő évi adóváltozások miatt 2012-ben folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassú mérséklődése. A következő hónapokban stagnálásra számítunk, egyes hónapokban marginális visszaesés, míg más hónapokban marginális növekedés lehet" - vélekedik a kilátásokról Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Beke Károly
mfor.hu
