A Brit Nagykövetség és a Közép-Európai Egyetem közös rendezvényén a miniszter kiemelte: a kormány február 16-án jelenti be azokat az adó-, járulék- és szociális rendszert érintő változtatásokat, amelyek hosszabb távon alapozzák meg a válságból való kilábalást, és amelyek megteremtik annak lehetőségét, hogy Magyarország újból növekedési pályára álljon.
A fejlesztési miniszter aláhúzta: a kormány számos jelentősebb programot indított el a vállalkozások helyzetének javítására azóta, hogy a válság tavaly október elején elérte az országot.
Ide sorolta, hogy könnyített feltételekkel akár 50 millió forintig vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a kis- és középvállalkozások a válságra való tekintettel.
Rámutatott: Magyarország egyik legfőbb gondja az, hogy igen alacsony a foglalkoztatás szintje, a foglalkoztatási ráta 57 százalékot ér el, ezzel az ország az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb szinten áll. Ezt is javíthatja az, hogy tavaly decemberben a kormány mintegy 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő és vállalkozástámogató csomagot hirdetett meg, és a kis- és középvállalkozások esetében különböző eszközökkel igyekszik a forráshoz jutást könnyíteni.
A miniszter szólt arról is: az ország számára komoly problémát jelent, hogy vezető exportpiacainak gazdasága zsugorodik, így Németország, Olaszország és Ausztria gazdasága is recesszióba került. A kormány egyik legfőbb feladata tehát az, hogy új piacokat igyekezzen szerezni a vállalkozások számára, elsősorban olyan célországok vonatkozásában, mint például Kína, India.
"Magyarországon a foglalkoztatás megőrzését azért is szem előtt kell tartani, mert különben hosszabb távon sem tudjuk kihasználni majd azt a növekedési potenciált, ami az országban rejlik" - mondta a miniszter.
Bajnai Gordon hangsúlyozta: az átfogó reformok mind az adó-, mind a szociális rendszer tekintetében azért szükségesek, hogy hosszabb távon az ország vissza tudjon térni a növekedési pályára. A reformlépések azért is fontosak, mert a befektetők körében vissza kell szerezni az ország iránti bizalmat, most a nemzetközi tőke- és pénzpiacokon a legfőbb gond a bizalomhiány.
Az állások megtartása különösen fontos, ezért vetette fel a kormány, hogy négy munkanap után az ötödiken képzéseket, oktatásokat szervezzenek a vállalkozások, amelyeknek költségeit a kormány állná és a munkavállalók erre jutó bérének egy részét is magára vállalná a kabinet - említette meg.
A miniszter rámutatott: a világméretű válságban most az egyik legfőbb gondot az jelenti, hogy a gazdasági-pénzügyi válság után ne növekedjék az egyes országok államadóssága, ne következzék be fiskális krízis.
