Az IMF szerint fontosak a reális elvárások, miközben támogatjuk a megszorításokat, mint gazdaságilag kulcsfontosságú lépéseket az államháztartási hiányok csökkentésére. A kitekintés egyik szerzője szerint nem szabad áltatni magunkat: rövid távon az adóemelések és költségcsökkentések valószínűsíthetően mérséklik a növekedést, és emelik a munkanélküliséget.
Ugyanakkor a nullát közelítő kamatok mellett a megszorítások gazdasági ára feltehetőleg nagyobb lesz, mint a megelőző válságoknál. Történelmileg, a központi bankoknak a kamatcsökkentésekkel általában sikerül fékezniük a konszolidáció gazdasági hatásait, a nullához közelítő kamatok mellett azonban erre már nem sok lehetőség nyílik.
Az IMF ezért azt tanácsolja, hogy a megfelelő megszorításokról - így a nyugdíjkorhatár emeléséről, vagy a szociális kiadások racionalizálásáról - szóló döntéseket hozzák meg, de ténylegesen csak később vezessék be, amikor a konjunktúra erősebbé válik. Rövid távon az államháztartási konszolidáció az állami kiadások megnyirbálása révén még mindig kevésbé fájdalmas, mint az adóemelések.
Bár a kereskedelem olyan országokban, mint Kína - amelyekben a válság lefolyása kevésbé volt súlyos - már "magához tért", Európában és az Egyesült Államokban a nemzetközi termékek iránti kereslet jóval lassabban bővül ismét. A tanulmány egyik szerzője szerint a fejlett országokban az import még öt évvel a válság után is tíz százalékkal a normál szint alatt marad. Mivel azonban az exportot nagyrészt nem érintik a nemzetközi válságok, a folyó fizetési mérleg tavaly látott hiányai valószínűleg hosszú távúnak bizonyulnak.
MTI