3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Amíg a gazdasági növekedésre adott kormányzati és jegybanki előrejelzés egyaránt 0,2 százalékos GDP-csökkenést prognosztizál erre az évre, addig a gazdaságkutató intézetek legalább stagnálást, vagy 0,8 százalékig terjedő növekedést várnak legfrissebb jelentéseikben.

Az Ecostat és a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint a magyar gazdaság várhatóan stagnál 2010-ben, a Pénzügykutató 0,5 százalékos, a Kopint-Tárki 0,8 százalékos növekedést vár a tavalyi 6,3 százalékos  visszaesés után. Az elmúlt napokban megjelent konjunktúra elemzésekben a gazdaságkutatók jelezték, hogy idén elképzelhető nagyobb gazdasági növekedés is, de tanulva a 2008 végén,  2009 elején megélt tapasztalatokból, most mindenki visszafogottan, igen konzervatívan számol.

Az idei évre vonatkozó átlagos inflációs előrejelzések viszonylag egységesek: az MNB 4,4 százalékos és a kormány 4,3 százalékos mutatója szinte egybeesik, és a találkozik a kutatók 4,2-4,4 százalék közötti várakozásával. A gazdaságkutatók viszonylag egységesen 11,0 százalékos átlagos munkanélküliséget várnak 2010-ben kivéve a GKI-t, amely némileg alacsonyabbat, 10,7 százalékot jelez. Hajszállal optimistább a kormányzat 10,6 százalékos munkanélküliségi mutatója, míg a jegybanknak nincs előrejelzése.

Az államháztartás  2010-re várható egyenlegének megítélésében a kormányváltás keltette bizonytalanság jellemzi a gazdaságkutatók előrejelzését. Elemzéseik szerint, ha a következő kormány folytatná a Bajnai-kormány szigorú költségvetési politikáját, akkor GDP arányosan a 4,1-4,3 százalékos, legrosszabb esetben 4,5 százalékos hiány halmozódhat fel. Ha viszont beindul az állami vállalatok konszolidációja, amihez strukturális reformokat szükséges kapcsolni, akkor a deficit 5,0 százalékra emelkedhet, feltéve, hogy ezt az IMF és az Európai Unió is elfogadja. Ehhez képest a kormány kitart 3,8 százalékos hiánycélja mellett és teljesíthetőnek mondja azt nem titkolva, hogy néhány tized százalékpontnyi  kockázatot még tartogat az év hátralévő része.



Februári inflációs jelentésében a jegybank úgy ítéli meg, hogyha az idei évre előirányzott költségvetési tartalékot nem használja fel a jelenlegi illetve a következő kormány, akkor a hiány 4,0 százalék körül tarható, ha felhasználja, akkor 4,2 százalék. Az MNB elemzési központjának álláspontja szerint az állami tulajdonú (elsősorban közlekedési) vállalatok adósságállományának  átvállalása 1,5 százalékponttal növelné a hiányt.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!