A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) ígért 1400 milliárd forintos kormányzati támogatást talán az érintettek húsz százaléka tudja majd igénybe venni - mondta Pálfy Sándor, a Veszprém Megyei Közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes tagja, kereskedelmi bankoktól származó információkra hivatkozva. Pálfy Sándor kedden sajtótájékoztatón Veszprémben rámutatott: a munkaadói kör 70 százalékát a kis- és középvállalkozói szektor teszi ki, s ha 700 ezer ember kikerülne a munka piacáról, akkor "úgy jelenik meg több százezer munkanélküli - alkalmazottak nélkül számolva -, hogy azt tulajdonképpen senki észre nem veszi".
Robbanásveszélyes a helyzet - tette hozzá, megjegyezve: a pénz megvan a Magyar Fejlesztési Banknál, de a forgóeszköz-hitel odaítélésének kockázatelemzését a kereskedelmi bankok végzik, s szigorúbban, mint az eddigiekben. Az összeomlott ingatlanpiac miatt fedezetként már az ingatlan sem feltétlenül elegendő - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ma a kisvállalkozások 80 százaléka készpénz-problémával küzd.
Szerinte a pénzügyi kormányzatnak azon kellene gondolkodnia, melyik az az állami struktúra - megkerülve a kereskedelmi bankokat -, amelyen keresztül közvetlenül tudja eljuttatni a támogatási pénzeket a kis- és középvállalkozói rétegnek. Most ugyanis nem egy válságkezelés alapján működő banki hitelbírálatról van szó, hanem a kereskedelmi bankok nagyon szigorú hitelbírálati rendszere érvényesül - tette hozzá a balatonfüredi vállalkozó, megjegyezve: márpedig a kis- és középvállalkozások nagy többségének vagy inkasszó van a számláján, vagy adó- és köztartozással küzd.
Akinél pedig ez a helyzet, az nem kap az adóhatóságtól "APEH-nullás igazolást", akinek pedig ez nincs, annak a kereskedelmi bankok hitelt nem adnak, de kizárja magát mindenféle állami támogatásból is - mondta a vállalkozó önkormányzati képviselő. Szerinte az adóhivatal tehetne engedményeket, kedvezményeket, például átütemezést, részletfizetést. Ugyanis ez így nem válságkezelés - jegyezte meg.
A kis- és középvállalkozások "igen jelentős része abban a passzív helyzetben van, hogy felszámolható", s a partner jóindulatán múlik, hogy elindul-e egy felszámolási eljárás - vélekedett a politikus, vállalkozó. Mint mondta: hiába van akár a kormányzati jó szándék, s áll rendelkezésre pénzforrás, ha nem teremtik meg a hozzájutás gyors "adminisztratív feltételrendszerét".
Burány Sándor az MTI-nek kifejtette: teljesen egyetért Pálfy Sándor szándékaival, hiszen a támogatásoknak a kormány szerint is minél gyorsabban és egyszerűbben kell hozzáférhetővé válniuk a vállalkozások számára. Az ellenzéki képviselő által elmondott helyzetértékelés cáfolatául az MSZP frakcióvezető-helyettese ugyanakkor hangsúlyozta: a kabinet idáig is számos intézkedést hozott a kkv-k forráshoz jutásának támogatására.
Az államtitkár kifejtette: a "kétségtelenül rossz helyzetben lévő" vállalatok hitelképtelenségére a 80 százalékos állami hitelgarancia jelenthet orvosságot. Ráadásul az uniós támogatásokat nemcsak a "valóban szigorú hitelnyújtási feltételeket biztosító kereskedelmi bankok" kínálják, hanem "mikrofinanszírozó szervezetek" és a - Veszprémben szintén megtalálható - vállalkozásfejlesztési alapítványok is - emelte ki Burány Sándor.
A szocialista politikus szerint a vállalatfinanszírozási konstrukció "sikerre ítéltségét" bizonyítja, hogy a pályázat kiírása óta eltelt rövid idő alatt már mintegy ezer kkv élt a kormány által kínált lehetőségekkel. Hozzátette: a jelenlegi adatok fényében minden remény megvan arra, hogy a vállalkozások széles tömegei vegyék igénybe az uniós támogatásokat. Burány Sándor megjegyezte: a kkv-knak a vissza nem térítendő támogatások pályázati rendszere is változatlanul rendelkezésükre áll. A kormány korábban bejelentett 1400 milliárd forintos vállalkozásélénkítő csomagjából mintegy 560 milliárd forintnyi eszköz már jelenleg is elérhető - fűzte hozzá.
