Azon a tényen, hogy az állami nyugdíjrendszerrel milyen problémák vannak, és mikorra érik meg az igazi nyugdíj-boom, most egy cikk erejéig lépjünk túl és fókuszáljunk csak arra, hogy mennyit is költ a kormány a nyugdíjasokra. Már csak azért is, mert itt az mfor.hu-n már többször írtunk arról, hogy a nyugdíjasok a kormány politikájának nyertesei.
Orbánék ugyanis az elmúlt néhány évben rendre a ténylegesnél nagyobb mértékű inflációval tervezték a költségvetést, a törvényben foglaltak alapján a nyugdíjakat pedig a várható infláció mértékével kell megemelni. Így reálszinten is a nyugdíjak emelkedéséről árulkodtak a számok, ami nagyobb mértékű volt összesítve, mint amennyit az átlagbérek emelkedtek ugyanazon idő alatt.
Kapcsolódó cikk:
Idén is összejön Orbánéknak: jól járnak a nyugdíjasok
Más megközelítésből nézve azonban még ennek ellenére is spórol a kormány a nyugdíjakon, ha a teljes államháztartási nyugdíjkiadásokat nézzük a GDP-arányában. Ám kezdjük a legelején!
Ha összegszerűen nézzük a nyugellátásokra fordított összegeket, akkor az látható, hogy
- 2014-ben az előző évinél 2,7 százalékkal (infláció -0,2 százalék volt),
- 2015-ben 3,1 százalékkal (MNB prognózisa szerint 0,3 százalék),
- 2016-ban pedig 1,1 százalékkal nagyobb kiadás (várható infláció 1,6 százalék) jelenik meg a nyugellátások soron.
Ezzel párhuzamosan a nominális GDP:
- 2014-ben 6,9 százalékkal nőtt,
- 2015-ben 5,5-tel,
- 2016-ban pedig 4,6 százalékkal.
Vagyis jól látható, hogy a nyugdíjakra fordított kiadások noha összegében folyamatosan emelkednek, arányaiban ennek mértéke nem éri a GDP növekedésének ütemét. Ennek az eredménye pedig az, hogy
- 2014-ben a GDP 9,1 százalékát fordított a kormány nyugellátásokra,
- 2015-ben a GDP 8,9 százalékát,
- 2016-ban pedig 8,6 százalékát
fogja az elfogadott költségvetés számai alapján.
A helyzet tehát némiképp összetett, melynek lényege:
- nő az egy főre jutó ellátás összege (az elmúlt években az inflációnál is nagyobb mértékben)
- miközben a GDP növekedési ütemétől elmarad a kiadások emelkedése, vagyis a megtermelt GDP-ből egyre kevesebbet költ ilyen célra a kormány, tehát lényegében takarékoskodik a nyugdíjakon.
Mindennek a magyarázata két fő tényezőben rejtőzik. Egyrészt az elmúlt években fokozatosan csökkent a nyugellátásokban részesülők száma, ami a növekvő összegek mellett megteremti az egy főre jutó összegek emelkedését is.
Másrészt a nyugdíjakat a fogyasztói árindex alapján határozzák meg, ezzel szemben a nominális GDP kiszámításánál már a deflátort veszik figyelembe. Tavaly nagyon eltávolodott egymástól az infláció és a deflátor mértéke, ennek köszönhetően a nominális GDP gyors növekedési ütemét nem tudja elérni az infláció által befolyásolt nyugdíjkiadások emelkedése.
Székely Sarolta
mfor.hu
