A rendszer bevezetése előtt a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat termeléshez kötött formában fizették ki, így a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek (gabona, tej, szarvasmarha, juh, dohány) előállítása volt. A gazdasági ösztönzőt így nem a piac, hanem a kvótákba épített, a merev termelési szerkezetet megőrző támogatás jelentette.
Az egységes támogatás elsődleges célja, hogy a gazdálkodók minél biztosabb jövedelemhez jussanak. A gazdálkodók annak tudatában dönthetik el, hogy mit szeretnének termelni, hogy a nekik szánt támogatás összege független attól, hogy mit termelnek, így a kereslethez tudnak igazodni.
A gazdálkodóknak ahhoz, hogy egységes támogatásban részesülhessenek, támogatási jogosultságokra van szükségük. Ezeket a jogosultságokat a referencia-időszak során kapott támogatások alapján, vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának első évében a gazdálkodó birtokában lévő, támogatásra jogosult hektárok száma alapján számítják ki.
Az SPS alkalmazásával egyszerűsödik a támogatások igénylése, nyilvántartása és kifizetése, ami már középtávon költségmegtakarítás eredményezhet a szektor számára. Az áttérés fogyasztói, társadalmi érdekeket is szolgál, hiszen a támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. A támogatás értéke fix jövedelem jellege miatt előreláthatóan beépül majd a föld árába, ezzel közelednek a hazai termőföldárak az uniós átlaghoz, ezért a 2011-ben esedékes földpiaci nyitás után a külföld számára nem lesz olyan olcsó a magyar föld.
Azáltal, hogy kiszámíthatóvá teszi a támogatások alakulását, stabilizálja annak a 200 ezer üzemnek a gazdálkodását is, amelyek a magyar mezőgazdasági termelés gerincét adják. Emellett fékezi a spekulációt és a rossz minőségű földek beáramlását a rendszerbe.
Az SPS a Magyarországon jelenleg alkalmazott éves földbérleti rendszer helyett a stabil földbérleti rendszer kialakulását ösztönzi, amely nélkülözhetetlen a komoly üzleti, fejlesztési döntések meghozatalához. Az SPS jövedelem-kiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Kiszámíthatóbb bérleti díjakat tesz lehetővé, mint a SAPS-rendszer, ezáltal akár több éven keresztül is tervezhető jövedelmet eredményez.
Az SPS bevezetése a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül a hatékonyságot is ösztönzi, ezáltal az átállást későbbre halasztó új tagországokkal szemben jelentős versenyelőnyt biztosít Magyarország számára.
Az Európai Unió 17 tagállamában már évek óta alkalmazott - és bizonyítottan működő - rendszer bevezetése a szakmai szervezetek többsége szerint stabilitást és kiszámíthatóságot hozna a magyar agráriumba. Hozzájárulhatna ugyanis a nemzetgazdasági szempontból is fontos állattenyésztési és növénytermesztési ágazatok leépülésének megfékezéséhez.
Egyes magyar agrárszervezetek azonban azzal érvelnek, hogy a rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor több milliárd forint többletköltséget igényel, és az átállás bizonytalanságot okoz az egész magyar mezőgazdaságban. Attól is tartanak, hogy a rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése, és a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul, kettős földár- és kettős földbérleti díj rendszer alakul ki, amivel a vidék a spekuláció terepévé válhat.
