A fogyasztói árak az idén februárban 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első két hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Februárban az "alapdrágulás", a maginfláció 5,3 százalék volt éves, és 0,4 százalék havi összehasonlításban. A fogyasztói árak 2008 januárjában 7,1 voltak magasabbak, mint 2007 januárjában és 1 százalékkal nőttek 2007 decemberéhez képest. Tavaly februárban a havi infláció 1,2, a 12 havi 8,8 százalék volt.
Év végére lemehetünk 5 százalékra
A mostani inflációs adat a várakozásoknak megfelelően alakult, ami azért nagy szó, mert az elmúlt egy évben a meglepetések rendre negatívok voltak. Az infláció az utóbbi hónapokban gyakran magasabb volt az előre jelzettnél. Török Zoltán szerint ez még nem azt jelenti, hogy új trend kezdődött, de legalább februárban rendben mentek a dolgok.
Arra lehetett számítani, hogy az élelmiszerárak emelkedése továbbra is fennmarad, hasonlóan a ruházati termékek árszintje is nagymértékben emelkedett. A háztartási energia árak megugrásában sincs meglepetés, hiszen a központi árintézkedések már korábban is ismertek voltak. A mostani adatsor igazán kellemes tétele a szolgáltatás árak viszonylag alacsony február havi emelkedése.
Felmerül a kérdés, hogy az idei infláció milyen pályán fut le. Ez a 6,9 százalékos havi adat hihetővé teszi az infláció lassú csökkenését. Török Zoltán úgy véli, hogy lassú mérséklődés mellett az év végére mintegy 5 százalék lesz az inflációs ütem. Ez az egész évet tekintve mintegy 6 százalékos inflációs ütemet jelent. A tavalyi 8 százalékhoz képest mindenképp kedvező adat várható.
Az állampapír piac még nem működik rendesen
A monetáris politika szempontjából ez az inflációs szám semleges. Sok új elemet nem ad hozzá a kamatemelési várakozásokhoz. Ismerve az állampapír piaci folyamatokat nagyon nehezen lesz elkerülhető, hogy az MNB ne emelje a kamatokat. Török Zoltán szerint Magyarországon nem kell drámai kamatemelés, szerinte egy 50 bázispontos emelés elegendő lesz, annak ellenére is, hogy a piac ennél egy jóval nagyobb, 150 bázsipontos alapkamat emelést árazott be. A kamatemelés ugyanakkor jelenleg nem az infláció függvényében, hanem a globális helyzet miatt alakulhat ki.
Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a magyar állampapírpiac még nem működik rendesen, továbbra sem normalizálódott a helyzet. Ahhoz, hogy olyan típusú pánik alakuljon ki az is kell, hogy globális pénzpiaci helyzet annyira rossz legyen mint múlt hét csütörtökjén és péntekjén volt. Ez talán ezen a héten nem következik be.
A kedvező inflációs adat azért is meglepő lehet, mert az elmúlt hetekben a forint árfolyama is gyengén alakult, amely negatívan hat az inflációs folyamatokra. Török Zoltán szerint az árfolyam változása nem szokott gyorsan és egy az egyben hatni az inflációra. Különben is a forint gyengülése február közepén kezdődött és mintegy 4 százalékos mértéket ért el.
VMI
