3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Miközben 2012 év végén már nem voltunk a tíz legeladósodottabb Európai Uniós ország között, 2013 március végére ismét a tizedik helyre sorolta hazánkat az Eurostat.

2013 első negyedévében mind 2012 utolsó, mind az első három hónapjához képest jelentősebb mértékben nőtt a magyar bruttó közadósság GDP-hez viszonyított aránya. Az idei év első negyedévében ugyanis a mutató 82,4 százalékon állt, ami mind az év végi 79,2, mind a tavalyi év eleji 79,9 százaléknál magasabb. Persze az Eurostat által hétfőn közölt tagországi adósságstatisztikák esetében a magyar adatot viszonylag nehéz összehasonlítani mind a tavalyi év végivel, mind a tavalyi előtti értékkel.

Mégpedig a februári 3,25 milliárd eurós kötvénykibocsátás miatt, hiszen az akkor 2,5 milliárd eurót kitevő összeg körülbelül 2,5 százalékpontos emelkedést jelent az adósságmutatóban. Emellett az Adósság Kezelő Központ (ÁKK) kihasználva a kedvező kötvénypiaci környezetet, forintban a tervezett felett értékesítettek államkötvényeket, illetve diszkont kincstárjegyeket.

A fenti tények ellenére azért érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a jelenlegi magyar adósságmutatókkal hogyan állunk Európában. A március végi 23,34 ezer milliárd forintnyi magyar államadósság tehát 82,4 százalékos, 1,5 éves csúcson álló GDP-arányos bruttó államadósságot jelent. Ez pedig az első negyedév végén a 27 tagú EU-ban a 10. legmagasabb érték volt. Ez visszacsúszás az év végi 11. helyhez képest, ugyanakkor még mindig kedvezőbb, mint a 2012 első negyedévi 9. hely volt.

GDP-arányos bruttó államadósság 2013. március végén

A tagállamok bruttó közadósságának GDP-hez viszonyított értéke EU-szinten 85,9, míg az eurózónáé 92,2 százalék volt, vagyis mind a kettő magasabb a magyar mutatónál. Persze ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a görögök, az olaszok, a portugálok és az írek adósságmutatói szignifikánsan kiemelkednek az EU-mezőnyből 125 és 160 százalékos értékeikkel. Rajtuk kívül csak a belgák állnak még 100 százalék feletti indexszel.

Ahogy a fenti négy ország negatív értelemben "kiugrik" az európai mezőnyből, úgy emelkedik ki a régiós listáról a magyar adósságindex is.

Ha az egy évvel ezelőtti adatokkal vetjük össze a mostani statisztikát, akkor szintén a görögök és az írek mutatója ugrott jelentősebbet, előbbi egy év alatt 24,1, utóbbi 18,3 százalékponttal nőtt. De nincs kedvező helyzetben az ibériai félsziget két országa sem, hiszen 15-15 százalékponttal emelkedett az adósságindexük.

A GDP-arányos államadósság változása egy év alatt

A visegrádi mutatókkal összevetve viszonylag mérsékelten változást jelent a magyar GDP-arányos adósságrátában az egy év alatt bekövetkezett 2,5 százalékpontos növekedés. A szlovákoknál ugyanis 8,5, a cseheknél 4,1 százalékpontos ugrást jelentett az Eurostat. Ugyanakkor irigylésre méltó a lengyelek és a románok 1,2, illetve 1 százalékpontos elmozdulása.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!