Ugyan június elejével indult el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelezési Programja (NHP), a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb statisztikája azt mutatja, hogy májusban nőtt a vállalati hitelek állománya áprilishoz képest. Trendváltásról egyelőre azonban korai beszélni, hívta fel a figyelmet a PSZÁF közleményében.
A részvénytársasági hitelintézetek mérlegében idén májusban kimutatott 5045 milliárd forintnyi nettó hitelszint ugyanis 100 milliárddal kisebb még a 2012-es decemberi állománynál is. Ha pedig 2008 végével hasonlítjuk össze, akkor 1901 milliárdnyi hitel fizettek vissza a vállalkozások, amiből 1308 milliárdnyi volt a deviza- és 593,5 milliárd a forinthitel.
Valamivel jobb a helyzet, ha figyelembe vesszük a hitelintézeti fióktelepeket, valamint a szövetkezeti szektort is. Bár nettó hitelállományuk – előbbinek 317, utóbbinak 295 - önmagában eltörpül a részvénytársasági hitelintézetek 5045 milliárdos vállalati hitelállománya mellett, 2008-as év végéhez képest valamivel "szépítik" az adatokat. A fióktelepeknél ugyanis 74,3, míg a szövetkezetnél szűk 30 milliárdos vállalati hitelállomány bővülés történt.
A két szektornak köszönhetően így "csak" 1800 milliárd forinttal kevesebb hitel dolgozik nemzetgazdasági szinten a vállalatoknál.
A PSZÁF szerint a vállalati oldalon már csak azért sem lehet trendfordulóról beszélni, mivel a vállalati hitelállományon belül a rövid lejáratú hitelek aránya 0,4 százalékponttal tovább emelkedett, és 36,4 százalékra nőtt. Vagyis a beruházási hitelek állománya továbbra is lanyha.
A háztartásoknál még rosszabb a helyzet
Ennél már csak a háztartások hitelaktivitása lanyhább, hiszen a szektor nettó hitelállománya áprilishoz képest még tovább zsugorodott, ezúttal 0,5 százalékkal. A részvénytársasági hitelintézetek mérlegében a háztartások nettó hitelállománya 5541 milliárd forintot tesz ki, ami 2008 végéhez képest 1588, míg tavaly év végéhez viszonyítva 147 milliárdos zsugorodást jelent.
2008-hoz képest a szövetkezeknél minimális, 12,4 milliárdnyi lakossági hitelleépülést jegyzett fel a PSZÁF, míg a fióktelepi hitelintézeteknél egy elsőre meglepő 386 milliárdos bővülést. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a fióktelepek nettó lakossági hitelállomány mindössze 397,5 milliárd forint, akkor jó látható, ez a pénzintézeti kör a válság előtt nem foglalkozott érdemben lakossági hitelezéssel. Az azóta bekövetkező változások sem a hitelezési folyamatokra vezethetők vissza, hanem szervezeti átalakulásokra. Korábban részvénytársasági formában működő hitelintézetek ugyanis fiókká alakultak át.
Továbbra is kifele masírozik a tőke
A hitelintézetek közvetlen külföldi finanszírozása az áprilisi 14,5 százalék után ismét jelentős mértékben csökkent. Ezúttal 6,4 százalékkal, amit a belföldi betétek 0,4 százalékos növekedése nem tudott ellensúlyozni. Így a részvénytársasági hitelintézetek mérlegfőösszege 25 854 milliárd forintra csökkent. Ez áprilishoz képest 329, tavaly év végéhez viszonyítva 445,9, míg 2008 december végéhez mérve 3323 milliárd forintos zsugorodást jelent.
A részvénytársasági bankokkal szemben a szövetkezeti szektor mérlegfőösszege 2008. év végéhez képest jobbára szerves növekedés révén 182, míg a fióktelepeknél, a fentebb jelzett szervezeti változások miatt 1050 milliárdos növekedést jegyzett fel a PSZÁF.
Ha részvénytársasági formában működő bankok közvetlen külföldi forrásainak alakulását vizsgáljuk meg, akkor egy folyamatosan leépülő állományt láthatunk. Az áprilisi 212 milliárdos zsugorodás után májusban 178,7 milliárdot jegyzett fel a PSZÁF. A tavasz végére 5212 milliárd forintra rugó állomány azon túl, hogy a válság óta nem látott mélységet jelent ismét, tavalyhoz képest 471 milliárd forintnyi csökkenést mutat. 2008 év végéhez képest pedig összesen 3477 milliárdnyi külföldi forrás hagyta el a magyar bankrendszert.
szp
mfor.hu
