Kedden tette közzé az Európai Bizottság a téli gazdasági prognózisát, mely hazánkra vonatkozóan egyáltalán nem nevezhető pesszimista hangvételűnek. Összességében a számokból ugyanis az látszik, hogy sem a gyorsuló növekedéssel, sem a 3 százalék alatti hiánnyal nem lehetnek problémák 2015-ig.
Ami a GDP-növekedésünket illeti, a tavalyi 1,1 százalék után idén és jövőre is egyaránt 2,1 százalékos bővülésre számítanak a brüsszeli szakemberek. A megugró növekedés a dokumentum szerint nagyban köszönhető a háztartások idei évtől megnövekvő fogyasztásának. Persze ebben Brüsszel szerint is nagy szerepe van az állami árszabályozások miatt emelkedő reálbéreknek is.
A költségvetés tavalyi 2,4 százalékos hiánya után - korábban még 2,9 százalékot vártak - az idei év 3, 2015 pedig 2,9 százalékos deficittel zárulhat. Az előrejelzés során viszont a GDP 0,3 százalékát kitevő tartalékok megmaradásával számoltak. A tavalyi kedvezőbb hiány egyébként részben a magasabb adó- és járulékbevételeknek, részben pedig az uniós források elszámolása terén végzett egyszeri elszámolásoknak köszönhető. Végezetül pedig az év végi kiadáslefaragások 0,2 százalékponttal tovább javították az egyenleget. A 2013-as deficitet érintő kérdés még a takarékok integrációjának juttatott vagyoni hozzájárulás, melyet nem hiányt növelő tényezőként számoltak el, viszont ebben a kérdésben még az Eurostatnak is lesz véleménye.
A bizottsági szakemberek szerint egyébként a tavalyi kedvezőbb egyenlegnek a hatása korlátozott lesz az idei évre, magasabbak lehetnek a kamatkiadások, a háztartások fogyasztásának növekedése is visszafogottabb lehet. Így pótlólagos intézkedésekre is szükség lehet.
Az államadósság kérdésében viszont ennyire azért nem szép a helyzet, mivel a szakemberek azzal számolnak, hogy a tavalyi 77,8 százalékos GDP-arányos ráta az idei évben 79,1 százalékra emelkedhet és 2015-ben is csak minimális mértékben lesz képes csökkenni az adósságunk (78,9 százalékra). Ezek viszont, akárcsak a GDP és a hiányszám esetében a tavaly téli prognózisnál valamivel szebb számok.
A munkanélküliség 10,2 százalék lett, idén 9,6, jövőre 9,3 százalékos munkanélküliségi rátát jósolnak a szakemberek. Ami pedig külön öröm, hogy ezt a javulást a korábbiakkal ellentétben már nem csupán a közmunkaprogramok eredményezhetik, hanem a gazdaság "kifehérítésének" a pozitív hozadékát is megmutatkozik.
Az inflációval kapcsolatban Brüsszelben úgy vélik, hogy amint a rezsiköltségek csökkentésének a hatása elmúlik, az árak idővel ismét emelkedhetnek. Ennek megfelelően idén még csak 1,2, jövőre már 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak. A forint legutóbbi értékvesztése valamelyest növeli a magasabb infláció kockázatát - jegyezték meg az elemzők.
mfor.hu
