Az intézményrendszer, a személyzeti kultúra és a jogszabályok szintjén is komoly változásokat ígér Navracsics Tibor. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint ezáltal hatékonyabban működhet majd a közszféra, ami hozzájárulhat Magyarország versenyképességének javulásához.
Az intézményrendszer reformján belül Navracsics szerint a legfontosabb feladat az ágazati érdekek dominanciájának megtörése. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az egyes minisztériumoknak jobban együtt kell majd működniük, konszenzusra kell jutniuk annak érdekében, hogy az Országgyűlés elé már integrált, koherens álláspontok kerüljenek.
Ritkítják a megyei szintet
A reform részeként január elsejétől megindul a területi államigazgatás átalakítása - 36 megyei szintű, decentralizált szervezetből 15-öt kormányhivatalokba olvasztanak majd be. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy ez az intézkedés elsősorban a Közlekedési Hatóságokat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, az egészségbiztosítási pénztárakat és a munkaügyi felügyelőségeket érinti.
Január elsejétől kísérleti jelleggel, a leggyakoribb ügyfajták körében bevezetik az úgynevezett "kormányablakok" rendszerét is. Ennek keretében a hivatalok átvállalják az állampolgártól az ügyintézést - tehát nem kell egyik hivatalból a másikba rohangálnunk, csupán be kell indítanunk a folyamatot. Az első kormányablakokat a megyei jogú városokban hozzák létre, később más városokra is kiterjeszthetik az egyablakos rendszert.
"Jelenleg ügyfélelhárító kultúra van"
Navracsics változásokat szeretne elérni az államigazgatás személyzeti kultúráján belül is. Szerinte ma "ügyfélelhárító kultúra" van a hivatalokban, amelyek az ügyfelekben "elhárítandó veszélyt látnak".
A miniszter úgy véli, ezt egy "értékelkötelezett”, "barátságos” ügyintézésnek kell felváltania, ami hozzájárulhat a "társadalmi frusztráció" apadásához, és a bizalom helyreállításához a hivatalnokok és az ügyfelek között.
Ami a reform harmadik szintjét, a jogszabályokat illeti, Navracsics szerint egyrészt átláthatóbbá kell tenni ezek rendszerét, másrészt a nyelvezetét is közelíteni kell a mindennapi élethez - szerinte ugyanis sokszor egy általános műveltségű ember sem képes a jogszabályok értelmezésére.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a már bejelentett, minisztériumokat és háttérintézményeit érintő leépítéseken túl a kormány további elbocsátásokat nem ír elő - a közszférához tartozó intézményeknek helyben kell meghatározniuk, mennyi emberrel tudják ellátni az adott feladatokat.
30 ezres leépítés
Mint ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szombaton jelentette be, hogy jövőre mintegy 25-30 ezer fővel csökkentik a közszféra létszámát. Ezen belül a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés.
További változás, hogy nemcsak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is lehetőség lesz jövő évtől arra, hogy a munkáltató indoklás nélkül bocsássa el a munkavállalót.
Az állami bürokrácia kiadásait 2011-ben összességében legalább öt százalékkal kell csökkenteni, több tízmilliárd forintos megtakarítást érve el ezzel; jövőre ezért egyebek között nem tervezhető jutalom.
A fűnyíróelv szerinti létszámleépítést a munkavállalói érdekképviseletek ellenzik, és hiányolják, hogy a kormány nem a feladatokhoz igazítja a létszámot.
W. B.
mfor.hu
