A most bejelentett intézkedéseknek alapvetően két célja van. Egyrészt a bankok lejárati összhangját javítanák, másrészt pedig az intézkedés következményeként a devizatartalék-szükségletét is csökkenti. Ennek magas szintje nemcsak a jegybanki költségeket növelte, de az államháztartást is terhelt.
A kockázatok mérséklése érdekében Magyarországon 2012. július 1-től bevezetésre került az ún. devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM). Az erre vonatkozó előírással a szabályozás a banki devizaforrásokat a hosszabb lejáratok irányába próbálta terelni.
A mutatót érintően öt változás kerül bevezetésre majd:
1) A bankok eszközeit nettó módon veszik figyelembe
Előnyök:
- Közelít a módszertan a bázeli javaslatban szereplő NFSR-hez
- Ösztönzi a bankokat a veszteségek feltárására, az értékvesztéssel javítható ugyais a DMM
- A bankok túlnyomó részének kedvező a finanszírozandó eszközök csökkenésén keresztül
- Minden szereplőt érintenek, de főleg a magasabb értékvesztéssel való fedezettséget elérő bankok számára jelent könnyítést.
Hátrányok:
- Az értékvesztés ciklikussága a DMM-ben is okozhat ciklikusságot
- Az értékvesztés hátralévő futamidő szerinti megbontása nem áll rendelkezésre, ez informatikai fejlesztést igényel
2) A betéteket stabil és nem stabil részre bontjátk: a stabil 90, a kevésbé stabil pedig 80 százalékos súlyt kap
Előnyök:
- - közelebb kerül a szabályozás a bázeli ajánlásban szereplő NFSR-hez
- - kényszerítő erővel hat a bankokera, hogy jobban szegmentálják betéteiket
- - a stabil források emelkedéséne keresztül pozitív hatás
Hátrány:
- - nehézkes lehet a szegmentáció helyességének ellenőrzése
3) 100 százalékról 0-ra csökken a vagyoni érdekeltségek súlya
Előnyök:
- Nem kapcsolódik hozzá tényleges devizaszükséglet/finanszírozás
- Csökkenti a finanszírozandó devizaeszközöket, a legtöbb bankot csupán elhanyagolható mértékben érinti
Hátrány:
- Kissé torzíthatja a mutatót a jelentős vagyoni érdekeltségekkel rendelkező intézmények esetében
4) Fióktelepekre is érvényessé teszik a szabályozást
Előnyök:
- Csökkenthető az ország külső sérülékenysége, így a devizatartalék igény
- Biztosítja a versenysemlegességet és az arbitrázs elkerülése
- Hatása semlegese a működési forma tekintetében
Hátrányok:
- Kevésbé értelmezhetők az egyedi szintű, önálló forrásoldali likviditási kockázatok
- Jelentős alkalmazkodási kényszernek lesz kitvéna néhány fióktelep
5) A mutató értéke 2014. július 1-től 75 százalékra nő, ezt követően félévente 5 százalékponttal 100 százalékra emelkedik 2017 elejére.
Mit várnak ettől?
A mutatóra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatának és szigorításának köszönhetően várhatóan erősödik a pénzügyi rendszer ellenálló képessége, tovább mérséklődnek a bankrendszer likviditási kockázatai és csökkenhet a jegybank devizatartalék tartási kötelezettsége is. Az MNB folyamatosan nyomon követi majd az új MNB rendeletnek való megfelelést, valamint az érintett intézmények alkalmazkodását és azok hatásait.
Amennyiben szükséges, makroprudenciális hatóságként gyorsan és hatékonyan reagálhat egy esetlegesen felmerülő újabb rendszerszintű likviditási kockázatra.
mfor.hu