Várható volt, hogy a jól fizetők profitálnak majd
A végtörlesztés tavaly szeptemberi elindulása óta az volt az egyik legkomolyabb érv a kedvezményes egyösszegű törlesztés ellen, hogy az az egyébként is jól fizető adósoknak kedvez, hiszen akik nehezen fizették törlesztőrészletüket, azoknak vélhetően nem volt megtakarításuk sem, hogy kiváltsák devizahitelüket. Éppen ezért a szakemberek szerint a közvetlen veszteségnél is nagyobb lehet a bankok vesztesége, hiszen a jól teljesítő adósok kikerülnek a portfóliójukból, amivel nő a nem teljesítő hitelek aránya.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten publikált negyedik negyedéves adataiból a fenti félelem látszik beigazolódni, hiszen a teljes hitelállományt tekintve a szeptemberi 11,5 százalékról 13 százalékra emelkedett a 90 napon túli késedelemmel érintett állomány. Ezzel kapcsolatban a jegybank közleménye is kiemeli, hogy a romlás részben a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének volt köszönhető. Érdemes kiemelni, hogy 2009 első negyedévében még mindössze 4,1 százalékos volt a 90 napon túli késedelem aránya, ez mostanra gyakorlatilag megháromszorozódott.
Összességében a jegybank adatai szerint a teljes hitelállomány a szeptember végi 8254,2 milliárd forintról az év végére 8041,3 milliárdra csökkent. Ezen belül a végtörlesztés csökkentette, a forint gyengülése viszont növelte az állományt. Minden hitelt egybevéve a 90 napon túli késedelemmel érintett állomány szeptemberben 948 milliárd forint, decemberben viszont már 1047,1 milliárd forint volt.
A végtörlesztés fenti kedvezőtlen hatását jelzi, hogy a teljes hitelállományon belül a késedelem nélküli állomány 320 milliárd forinttal csökkent, a 90 napon túli késedelmes állomány tovább emelkedett.
Minden tizedik devizaalapú lakáshitel bedőlt
A teljes hitelállományon belül továbbra is a devizaalapú lakáshitelek teszik ki a legnagyobb részt, december végén 2636,6 milliárdos volt az állomány, ami mintegy 250 milliárdos csökkenést jelentett szeptemberhez képest. A 90 napon túli késedelmes állomány azonban 239,4 milliárdról 266 milliárdra emelkedett, vagyis 8,3-ról 10,1 százalékra nőtt a nem teljesítő hitelek aránya.
Nem sokkal marad el a lakáshitelek mögött a devizaalapú szabad felhasználású hitelek összege, mely 2290 milliárd forintot tett ki 2011 végén. Ebben a kategóriában a három hónapnál hosszabb fizetési késedelmek aránya 15,2 százalékról 18 százalékra emelkedett a negyedik negyedévben.
A harmadik legnagyobb összeget a támogatott lakáshitelek teszik ki, ezekből 1028,2 milliárd forintnyi volt, azonban ennek mindössze 2,5 százaléka esett 90 napnál hosszabb késedelembe. Ez azzal magyarázható, hogy a jelentős állami kamattámogatás miatt jóval kisebb az adósok terhe, ráadásul ezek a hitelek forintban lettek folyósítva, így az árfolyamhatás sem növelte a havi részleteket.
A legnagyobb bedőlési arány a forintalapú gépjárműhiteleknél volt megfigyelhető, a jegybank statisztikája szerint ebben a kategóriában az 54,9 milliárd forintnyi állományból 33,7 milliárd esetében már 90 napon túli késedelmet tapasztaltak a bankok, vagyis 61,4 százalékos a nem teljesítő hitelek aránya. Szintén nagy számban bukták be kártyahitelüket az ügyfelek, az áruvásárlási és egyéb hiteleken belül a hitelkártyák esetében 34,5 százalékos volt a 90 napon túli késedelem aránya december végén.
Beke Károly
mfor.hu
