2007. augusztus 2. 06:31

Tőlünk Nyugatra már régóta megfigyelhető, hogy egyre kevesebb információ marad titokban, így bankügyekben is egyre több minden válhat kisebb-nagyobb mértékben nyilvánossá. Ennek láttán befektetési tanácsadók a bankban tartott vagyonok átrendezésére próbálják rávenni ügyfeleiket. Magyarországon itt még nem tartunk, bár itthon is egyre kevesebb banktitok van. Mfor.hu háttér.

Időnként ma már meg kell szólalni (mfor.hu-montázs)

Hasonlóan a privátszféra más területeihez, a bankügyek is egyre nyilvánosabbak, és bár létezik még banktitok, világszerte egyre több és több személyes pénzügyi információhoz lehet hozzájutni, akár legálisan is - állítja egy nemrégiben megjelent tanulmány. Stephanie A. Jarrett, az osztrák Bank Gutmann tanácsadója írásában nem kevesebbet állít, minthogy az ügyfeleknek át kellene gondolniuk banki befektetéseik rendszerét.

A tanulmány szerint az információk kiszivárgása és a családi konfliktusok - válások, perek - a családi vagyon szétesését vonhatják maguk után, azaz a befektetéseket is veszélyeztetik: "Ha családunk van, és felépítettünk egy céget, akkor a legkevésbé sem szeretnénk, hogy azt tönkretegyék. Biztosak akarunk lenni abban, hogy a család vagyona védve van, és egyben marad a jövőben is, úgy a mi generációnk, mint a következő számára."

Örökzöld téma az adóelkerülés

A szakértő ugyanakkor azt is elismerte, hogy a banktitok mögé bújva, sokszor azzal visszaélve, bűncselekményeket is el lehet követni, és ezek közül csak a legenyhébb az adóelkerülés vétsége. Az állami hivatalok épp ezért mindig azért fognak küzdeni, hogy gyanús esetekben olyan információkhoz is hozzájussanak, amelyek korábban akár adótitoknak is minősülhettek.

A tanulmány külön kiemeli az örökösödési ügyeket, amikor egy vagyonnal kapcsolatban szükségszerűen nyilvánosságra kerülnek olyan információk, amelyek azelőtt féltve őrzött titoknak számítottak a családban. Az emberek ilyenkor sokszor kapkodnak, és rossz megoldásokhoz nyúlnak: a magasabb adók elkerülése érdekében össze-vissza íratnak egymás nevére például ingatlanokat, ami családi viszályt is gerjeszthet.

A tanácsadó szerint annak ellenére, hogy a banktitok területe egyre szűkül, a vagyonosabbaknak is érdemes végiggondolniuk: féllegális offshore üzletekbe vagy kétes ingatlanmachinációkba kezdenek-e ahelyett, hogy valamilyen legális formában strukturálnák át vagyonukat. A tanulmány megemlíti az úgynevezett "trust"-okat (egyfajta vagyonkezelő társaság) és az alapítványokat, mint a vagyon egybentartására legalkalmasabb eszközöket.

Rossz adósok listája

Magyarországon egyelőre elenyésző azoknak a száma, akik élnének a fenti lehetőségekkel vagyonuk egybentartása érdekében. A magyar pénzügyi kultúra még nem tart itt - mondta az mfor.hu kérdésére Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség jogtanácsosa.

Ezzel együtt úgy látja, hogy hazánkban is kikezdték a banktitkokat a hatóságok. A leglátványosabbnak azt a munkát nevezte a jogtanácsos, amellyel a magánszemélyek hitelügyleteit regisztráló nyilvántartáson dolgoznak a hivatalok. Ebben a munkában egyébként a bankok is részt vesznek, hiszen érdekük lenne egy ilyen nyilvántartás létrehozása: számukra ugyanis komoly kockázatot jelent, ha a hitelfelvevők egy része könnyelmű, és egyszerre több banknál adósodik el, majd fizetésképtelenné válik.

A hitelintézeti törvényt 1996-ban alkották, azóta többször módosították, mivel a hétköznapi viszonyok kihívásaira a jogszabályoknak is válaszolniuk kellett, tette hozzá Auer Katalin.

Ugyanakkor a banktitok kérdése Magyarországon mindig is összefüggésben volt az adatvédelmi törvénnyel, így a törvényhozóknak folyamatosan egyensúlyozniuk kellett e jogszabály mentén is, emelte ki.

Ha kikerül a banktitok

A szakértő ezért úgy véli: ma Magyarországon nem lehet megkülönböztetni olyan bankokat, amelyek "könnyebben" kiadják a titkokat, és olyanokat, amelyek "nehezebben". Szerinte ha mindenben az előírásoknak megfelelő hivatalos kérés érkezik egy pénzintézethez, a banktitoknak minősülő információt ki kell szolgáltatni.

Más kérdés, ha hanyagságból vagy a biztonsági előírások megsértése miatt kerül ki bizalmas adat a falakon kívülre. Auer Katalin szerint az ilyen hibák elkerülésére nagyon ügyelnek a pénzintézek, mivel ez olyan mértékű presztízsveszteséget jelenthet, ami a leendő ügyfelek bankválasztását is befolyásolhatja.

Érdekesség, hogy a módosítások jelentős része 2005 után került be a törvénybe: ekkor pontosították, hogy társadalombiztosítási és adóügyek esetén milyen információkhoz juthatnak hozzá a hatóságok.

Azon felvetésünkre, miszerint az állam a gazdaság kifehérítése és ezáltal a költségvetési hiány lefaragása miatt lett-e kíváncsibb a banktitkokra, a bankszövetség jogtanácsosa azt válaszolta, hogy nem lát közvetlen összefüggést a két dolog között.

Auer Katalin szerint a banktitkok kiadásakor egy elvnek mindig érvényesülnie kell: a bizalmas információkat csak az kaphatja meg, aki azokat szabályosan kéri. Ha ez az alapszabály nem sérül, egyensúlyban tartható az egyéni és a hivatali érdek is - tette hozzá.

L. Nagy Gábor

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Új módszerekkel támadnak a banki csalók Banki csalások: az ügyfél a leggyengébb láncszem Itthon is élhetünk panasszal, ha átvertek minket az Unióban Vizsgálhatják a számlákat Németországban