A JP Morgan közölte, hogy az általa kiszámított összágazati kibocsátási mutató a múlt hónapban meredeken, 4,4 ponttal 54,8 pontra csökkent a februári 59,2 pontról.
Ez tavaly szeptember óta a legalacsonyabb érték, jóllehet továbbra is a világgazdaság folytatódó növekedését jelzi. A JP Morgan elemzői szerint a világgazdaság "viszonylag jól tartja magát", figyelembe véve, hogy mennyi sokkhatás érte az elmúlt időszakban.
A ház szakértői kiemelték, hogy a világátlagon belül a japán feldolgozóipar beszerzőmenedzser-mutatója 16,1 ponttal 37,7-re, a szolgáltatási szektoré 14,5 ponttal 35,3-re zuhant. Mindkét érték súlyos visszaesést jelez, mivel a beszerzőmenedzser-felmérések módszertana szerint az 50-es szint a vizsgált ágazatok teljesítményének bővülése és csökkenése közötti határ, és minél jobban eltér az index ettől a semleges értéktől, annál nagyobb az adott szektor bővülésének vagy visszaesésének üteme.
A JP Morgan elemzése szerint azonban még a márciusról kimutatott, rendkívül nyomott japán PMI-értékek sem jelzik a valós helyzetet, tekintettel arra, hogy a mostani vizsgálatba bevont japán vállalatok igen alacsony hányada válaszolt, éppen a katasztrófa miatt.
A ház elemzői szerint feltételezhető, hogy a nem válaszoló japán cégek is elszenvedtek valamilyen mértékű teljesítmény-visszaesést, és az így kiigazított beszerzőmenedzser-mutatók a feldolgozó és a szolgáltatási ágazatban 25, illetve 21 pontra zuhantak.
Ezek az értékek a vizsgált szektorok kibocsátásának szinte szabadesésszerű zuhanását jelzik.
A japán természeti katasztrófa világgazdasági hatásának mértékét mutatja, hogy a JP Morgan számítási modellje szerint e hatás kiszűrésével a globális összágazati beszerzőmenedzser-mutató nem 4,4 ponttal, hanem csak 2,4 ponttal csökkent.
Más nagy citybeli házak azt jósolták, hogy a katasztrófa kárai meghaladhatják a japán hazai össztermék (GDP) 3 százalékát.
A Barclays Capital becslésében 12-17 ezer milliárd jenre (140-200 milliárd dollárra) tette a csapás várható gazdasági költségeit. A ház saját prognózisa szerint az épületkárok 5-10 ezer milliárd jen között lehetnek; ez önmagában a japán GDP-érték 1-2 százaléka.
A valószínűsíthető gazdasági veszteségek közül a Barclays Capital londoni elemzői kiemelték az általuk kétezer milliárd jenre becsült kieső magánfogyasztást és a feldolgozószektor ötezer milliárd jenre tehető termeléskiesését.
A ház szerint az exportveszteséggel együtt mindez a GDP-érték 2,4-3,4 százalékának megfelelő összesített kárt és költséget jelenthet.0
MTI
