Az országcsoport fejenkénti hazai összterméke (GDP) - vásárlóerő-paritáson számolva - tavaly az euróövezeti szint 58 százaléka volt a tíz évvel korábbi 49 százalék helyett. A folyamatot a magasabb munkatermelékenység-növekedési ütem hajtotta: az öt országban 1998 és 2008 között évente átlagosan 3,3 százalékponttal nagyobb volt a termelékenységnövekedés, mint az euróövezetben - áll a JP Morgan elemzésében.
A cég szerint a világgazdasági recesszió miatt "átmenetileg lefulladt" a reáljövedelmi felzárkózás, mivel a közép-európaiak gazdasági kibocsátása meredekebben esett, mint az euróövezeté. Mivel azonban az euróövezet - a JP Morgan előrejelzése szerint - egészséges ciklikus kilábalás előtt áll, az ötök is hamarosan kikeverednek a recesszióból, és a GDP-reálkonvergencia folyamata 2011-től ismét lendületbe jön - áll az elemzésben.
A ház londoni szakértői kiemelik, hogy a termelékenységnövekedést jelentősen meghaladó bérnövekmény a gazdasági versenyképesség romlását, és így a reálkonvergencia-folyamat lassulását okozhatja. A JP Morgan elemzése azonban kimutatja: Közép-Európa munkatermelékenysége a 15 régebbi nyugat-európai EU-tagállaménak mindössze 60 százaléka, a munkaköltségek azonban alig 27 százalékát teszik ki a tizenötök átlagának.
Ezt összevetve, az egységnyi termékértékre jutó munkaköltségszint a közép-európai gazdaságokban az EU-15-nek hozzávetőleg a 45 százaléka - áll az elemzésben.
Magyarországról a cég megállapítja: a magyar gazdaságban érvényesülő adóék mind nemzetközi, mind térségi összehasonlításban magas, a kis- és középvállalatok eredményét terhelő adók és kötelező járulékok a közép-európai ötök többi tagállamának átlagánál hozzávetőleg 10 százalékponttal magasabbak.
Kedvező fejlemény azonban, hogy a szerkezeti reformok Magyarországon lendületbe jöttek az elmúlt egy évben, és a kormány jóváhagyta a foglalkoztatást terhelő adók jelentős csökkentését; az átlagbér adóéke a tavalyi 54 százalékról jövőre 46 százalék alá csökken, ami már a nyugat-európai átlag alatt lesz - áll a JP Morgan elemzésében.
A ház szerint a magyar gazdaság az elmúlt években alulteljesített a térséghez képest, a legutóbbi időszak szerkezeti reformlendülete és költségvetési megfontoltsága nyomán azonban 2011-től felülteljesítővé válhat.
Miközben egész Európa lazította költségvetési politikáját a recesszió idején, Magyarország jelentősen szigorította alapállását, és amíg Európa a következő években a közfinanszírozást ért károk kijavításával lesz elfoglalva, addig Magyarország várhatóan adót csökkent, és javítani fogja versenyképességi pozícióját a térséggel szemben - áll a JP Morgan hétvégi londoni elemzésében.
A cég egy korábbi elemzésében azt írta: számításai szerint a ciklikus kiigazítással számolt elsődleges államháztartási egyenleg Magyarországon a GDP-érték 4,5 százalékának megfelelő mértékben javult 2007 és 2009 között, miközben ugyanezen idő alatt a többi közép-európai országban és az euróövezetben átlagosan 3 százalékos GDP-arányos mértékben romlottak a költségvetési mérlegek.
Magyarország költségvetési teljesítményéről jó ideje elismerő elemzéseket adnak ki nagy citybeli házak.
A Bank of America-Merrill Lynch befektetési csoport londoni részlege szerint Magyarország költségvetési szempontból a világ élvonalában lehet jövőre. A cég nemrég közölt londoni előrejelzésében elképzelhetőnek nevezte, hogy a ciklikus kiigazítással számolt strukturális többlet Magyarországon 2010-ben elérheti a GDP-érték 6 százalékát.
A JP Morgan egyik korábbi londoni elemzésében azt írta: a magyar kormány által elkezdett szerkezeti reformok lehetővé tehetik, hogy Magyarország előbb vezesse be az eurót, mint Lengyelország és Csehország.
A Standard and Poor's hitelminősítő nemrég negatívról stabilra javította Magyarországra érvényben tartott, közepes befektetői, "BBB mínusz" szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, a kitartó konszolidációs erőfeszítések eredményeivel indokolva a lépést. A cég ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését.
MTI/Menedzsment Fórum
