Járai nem hisz a szakértői kormányban
- Ön az üzleti szférában dolgozik, és politikai okok miatt is kapcsolatot tart a meghatározó vezetőkkel. Időközben ez a kör már saját adótervezettel is előállt. Hogyan látja, mit kifogásolnak leginkább a gazdasági szereplők?
- Az üzleti szféra leginkább a kormányzati munka minőségét sérelmezi, azaz, hogy mást csinálnak, mint amit mondanak. Meglepő, hogy ezt jobban kifogásolják, mint a magas adókat. De azért az adórendszer bonyolultságát és az adók mértékét is érték kifogások, és komoly hangsúlyt kapott a korrupció is. Összességében kijelenthető, hogy az üzleti szféra elkeseredett. De hangsúlyozni kell, hogy azért az ország nem dől össze; azok a cégek, amelyek itt vannak, továbbra is dolgoznak. Komoly bírálatok érik az oktatást is, amibe adott esetben a cégeket be is lehetne vonni.
- Néhány éve sokan az uniós támogatásoktól várták a gazdaság fellendülését, ami - úgy tűnik - elmaradt. Mi lehet az oka annak, hogy alig érezhetők a gazdaságban az EU-tagságunk előnyei?
- Az Uniótól a GDP 3-4 százalékát is megkaphatnánk támogatásként, ami azért sokat segíthetne. Ahol presztízsberuházásokat finanszíroznak a támogatásokból, mint Görögországban vagy nálunk, ott nem lendül fel a gazdaság. Olyan országokban - például az íreknél - okoz fellendülést, ahol a gazdaság támogatására használják fel.
- Melyek ezek a presztízsberuházások?
- Tipikusan ilyenek az autópálya- vagy a metróberuházások, amelyek gazdaságilag értelmetlen projektek. Jó részük csak azért épül, hogy a politikusok időnként átvághassanak egy szalagot az átadáskor. Persze ez lokális szinten is megfigyelhető: van például olyan falu, ahol már két ravatalozót is építettek uniós pénzből. De az ilyen beruházásokból nem lesz gazdasági növekedés.
- Ezeken a gondokon segítene egy szakértői kormány?
- Nézze, én nem értek a politikához, de most az az érzésem, hogy nem segítene. Ma olyan kormányra volna szükség, amelynek széles a bázisa, és a nehéz lépéseket is meg tudja tenni. A szakértői kormány nem ilyen. Csúnya dolog azt mondani, hogy a mostani kormánynál minden jobb lenne - ez valószínűleg igaz -, de az is probléma, hogy milyen parlamenti többség áll mögötte.
- Az sem biztos, hogy a Parlamentnek sikerül egy költségvetést elfogadnia. Mennyire lenne ez káros?- Ha nincs költségvetés, akkor egy darabig még ki lehet húzni, de azt hiszem, hogy ezt az állapotot a pénzpiacok nem nagyon méltányolnák. Az ország persze nem dőlne össze, hiszen az a szabály, hogy az előző évi kiadások alapján menne minden tovább.
- Annak is felmerül a veszélye, hogy a kormány a választások közeledtével lazítani fog és osztogatásba kezd, amelynek fedezete az államadósság lenne.- Nekem ez a legnagyobb félelmem, és ez derül ki a Megegyezés programból is. Ugyanis olyan bevételnövekedést terveznek, amely nincs megalapozva, viszont a kiadásokat tovább növelik. Ennek egyetlen forrása a deficit növelése lehet. Ez pedig óriási problémákat okozhat a pénzpiacokon, hiszen még egyszer nem fogják elhinni a befektetők, amit 2006-ban elhittek. Most már nem lehet trükkök százaival elhitetni velük, hogy minden rendben megy.
Emellett a nemzetközi pénzügyi helyzet is más: 2006-ban tele volt a világ szabad pénzzel, amit nem tudtak hova rakni. Akkor el is akarták hinni ezeket az apró hazugságokat, hiszen magas kamatot fizettünk érte.
- Mi akadályozhatja meg a pénzosztogatási fordulatot: a pénzpiacok ellenállása vagy a közvélemény tiltakozása?
- Inkább a pénzpiacok tiltakozhatnak, a közvéleménynek itt nincs komoly szerepe.
Varga M István
