- Hétfőn Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal kezdte beszédét a Parlamentben, hogy az egyik feladata megmenteni az országot az összeomlástól. Valójában milyen közel van ez a veszély?
- Úgy vélem, hogy a folyamatos összeomlás állapotában vagyunk. Ha nem segít a Nemzetközi Valutaalap (IMF), akkor már rég a szakadék mélyén lennénk. Az őszi hitelfelvétel óta nem kerültünk jobb állapotba, vagyis addig vagyunk úgy-ahogy víz felett, amíg kitart a Valutaalap 20 milliárd eurója.
- Vagyis, ha jól értem, amíg van a hitelkeretből, addig nem lesz államcsőd?
- Nem, lényegében hónapok óta államcsőd van, hiszen nem ad nekünk hitelt senki. De az IMF-hitel ezt elleplezi. Ha elfogy a pénz, akkor talán kapunk egy újabb hitelt, amiből egy újabb évig kihúzzuk valahogy. Végül is, ha egyszer már adtak, akkor kaphatunk másodszor is.
- A mostani napok fő izgalma a forint gyenge árfolyama, ami az egész bankrendszer megingásának veszélyét is magában rejti. Be fog avatkozni a forintpiacon az MNB?
- Nem tud, hiszen már valószínűleg elköltött néhány milliárd eurót. Egyébként is, beavatkozni csak rövid távú folyamatok esetében lehet. Ha azonban a piac úgy gondolja, hogy egy másik árfolyamon ál be az egyensúly, akkor a jegybank a piac ellen nem tehet semmit. A piac ilyenkor igyekszik beállítani a forint árfolyamát. Olyan pontot keres, amelyről úgy gondolja, hogy már ösztönzőleg hat az exportra, és ahol már érdemes forintot venni. A forint egészen eddig a szintig fog gyengülni. Nagyon nehéz megmondani, hogy ez számszerűleg 350 vagy akár 400 forintos eurót jelent majd.
- Ezt még el lehet kerülni, vagy menthetetlenül szaladunk a szakadék felé?
- Ősszel még megtehette volna a kormány, hogy csinál egy "normális" gazdaságpolitikát, amihez stabil árfolyamon tartja a forintot. Ez az opció szeptemberben még fennállt, de nem ez következett be. A másik út, amin járhatott volna, hogy egy "menedzselt leértékeléssel" beállítja a forintot egy gyengébb árfolyamra, viszonylag alacsonyabb kamatokkal. Olyan szintre, amely már elég az export segítésére. De ez sem következett be. Ezért a harmadik variáció zajlik, amikor a piac magától próbálja eltalálni azt a pontot, ahol már a gazdaság magához tér. Mivel ahogy gyengül a forint, úgy lesznek olcsóbbak a magyar bérek euróban számolva.
- Említette, hogy akár 350-400 forintos eurót is elképzelhetőnek tart. Ez milyen feltételek mellett következne be?
- Ez jelentené az államcsődöt, de reméljük, ezt el tudjuk kerülni. Mindenesetre a 350-400 forintos árfolyam felé haladunk. A kormány jelenleg abban bízik, hogy megváltozik a világgazdasági helyzet, aminek azért kicsi a valószínűsége. Ezért nekünk kellene olyan intézkedéseket hozni, amelyek helyreállítják a befektetők bizalmát.
- Mit jelentene a lakosságnak, ha mégis előállna egy olyan helyzet, amikor 350-400 forint lenne az euró?
- Emelkedő inflációt és gyors reálbércsökkenést, emellett a nyugdíjak is sokat veszítenének értékükből. Rengeteg háztartás tönkremenne, mivel nem tudnák a hiteleiket és a költségeiket fizetni. Nagyon nagy, mintegy 10-15 százalékos GDP-esés következne be. Ez lenne a klasszikus valutaválság, amivel együtt jár a gazdasági válság. De még mindig van remény arra, hogy ez nem következik be. Egy teljesen új gazdaságpolitika segítségével ez még talán elkerülhető lenne.
- Hogyan térhet magához az export az árfolyam miatt, amikor mindenhol recesszió van és a magyar termékek egyszerűen piacot veszítenek?
- Valóban mindenhol csökken a piac, de a leggyorsabban mi süllyedünk. Legalább arra a szintre be kellene állni, ahová a többi kelet-európai országnak sikerült. Az lenne a jó, ha legalább a nulla százalékos GDP környékén lennénk. Ahogy látom, ez a befektetők értékítélete, és ezért nem vesznek forintot, sőt menekítik ki azt is, amit korábban idehoztak. Például kedden sem volt nagy az érdeklődés a három hónapos diszkont kincstárjegyek iránt, a kibocsátott 30 milliárd forintnyi kötvényre mindössze 49 milliárdnyi jegyzés érkezett.
- Miként érinti a forint mélyrepülése a kereskedelmi bankokat?
- Ahogy esik a forint árfolyama, úgy csökken a bankok tartaléktőkéje. Ugyanis a kintlévőségek értéke devizában nő, ami miatt több tartaléktőke kellene mögéjük. A külkereskedelemmel foglalkozó bankokat már feltőkésítették, és valószínűleg a többi bankot is fel kell majd. Másrészt az emelkedő törlesztőrészletek miatt sorra dőlnek be az adósok.
- A kormányzat különböző segítséget ígér a bajba jutott adósoknak, de ennek eredményéről egyelőre nem sokat hallani.
-A kormányzati segítség elsősorban lakáshitelekre vonatkozik, amik hosszútávra szólnak. De például az autóhitelek is sorra dőlnek be. Utóbbiaknál annyival könnyebb a helyzet, hogy az autó valamivel likvidebb termék. De nem biztos, hogy ezeken a nyomott árakon ez segít.
- Az IMF hétfőn a negyedéves felülvizsgálat eredményeinek ismertetése során kijelentette, hogy "további korrekciókra lesz szükség”. (Igaz, James Morsnik, az IMF delegációjának vezetője azt is hozzátette, hogy a kormány őszi vállalásai mind teljesültek – a szerk.)
- Ez így van. Alapvetően félrekezelte a kormány a válságot, és az azt kezelő intézkedések majdnem akkora kárt okoznak, mint maga a válság. Még mindig nem azt csinálja a kormány, amit kellene vagy kellett volna, azaz az állami kiadások drasztikus csökkentését. Minisztériumokat kellene becsukni, beruházásokat kellene leállítani. Ezeket a lépéseket nem akarják megtenni, mert fájdalmas lenne a "barátoknak", vagy a kormányhoz közel állóknak. Ehelyett toldozgatnak-foldozgatnak, amivel azonban nem lehet válságot kezelni.
- Milyen politikát kellene folytatnia az MNB-nek?
- Már réges-rég teljes erővel nyomni kellene a pénzt a gazdaságba. Igaz, tett néhány lépést a jegybank, de ha közelebbről megnézzük, akkor egyik sem működik. A meghirdetett likviditásbővítő csomag alig használ valamit, és a kormányzat azon szándéka sem segít, hogy az EU-s pénzeket a gazdaságba irányítsa. Néha az ember már nem is érti, mit csinálnak. Tényleg ennyire buták lennének?
- Hétfőn mindenesetre átfogó adóátrendezést jelentett be a kormány. Ez sem pozitív dolog Ön szerint?
- Kétségtelen, vannak a csomagban pozitív elképzelések, de ezeket teljesen semlegesítik a negatív törekvések. Ennek is az az oka, hogy a kiadáscsökkentéshez nem mernek hozzáfogni. Bár ha bedől az ország, akkor a szavazókat sem tudják megkímélni, ezért igazán nehéz megérteni, mire vár a kormány. Jelenleg a hozzá nem értésnek és a kapkodásnak egy keverékét produkálja. Korábban elfogadott egy adótörvényt vagy egy költségvetést, majd másfél hónap múlva rájött, hogy az mégsem jó.
- Most ha jogilag nem is, de lényegét tekintve új költségvetést készít a kormány, és mínusz 2,5 százalékos GDP-vel számol. Ön szerint ez megalapozott várakozás?
- Ha Németországban 4 százalékos recessziót jósolnak, akkor nálunk ennél csak rosszabb lehet. Magyarországon az 5-8 százalékos visszaesés tűnik reálisnak. Sajnos egyre rosszabb a kép, egyre sötétebbek a kilátások. Sehol nem látni pozitív fejleményt, így könnyen lehet, hogy az idén még el sem jutunk a mélypontra. Viszont ha a valutaválságot nem tudjuk elkerülni, akkor ennél mélyebb zuhanás is megtörténhet.
Varga M István
Menedzsment Fórum
