És más területeken?
Fokozatos és ellentmondásokkal terhelt volt a fejlődés más területeken is. A makroszintű adatok is jelzik például, hogy a magyar fél számára kedvezményezett piacnyitás ellenére az elmúlt években egyes szektorokban következetesen az EU-ból származó magyar import növekedett gyorsabban, mint az oda irányuló kivitelünk s ez a jelenség különösen szembetűnő, pl. gyógyszerek, egyes élelmiszerek, háztartási és közhasználati vegyipari termékek stb. A piacmegnyitásból származó forgalomnövekedés és ezzel a haszon jelentős részét sokkal inkább az EU-beli partnerek kaszírozták be.
Az állami segítség? Mennyire széleskörű, van-e integrációs stratégia?
Az állami segítség napjainkra a vállalati megítélés szerint a nem fontos kategóriába került. Kormányzati szintről számtalanszor elhangzott: az EU-partnerek segítenek bennünket a felkészülésben. Ennek gyakorlati megvalósítása viszont azokra a szervezetekre hárul, amelyek sem szakmailag, sem információkban, sem pénzügyileg és illetékességben nem kapják meg azokat a jogosultságokat és eszközöket az államtól, amelynek segítségével e feladatnak eleget tehetnének. Ami mindeddig e téren történt a legkevésbé sem felel meg annak, hogy a magyar vállalkozások öt-hat éven belül képesek legyenek a mai EU kritériumai szerinti működésre.
Akkor itt egy ellentmondásos helyzet alakult ki. Makroszinten igen, mikroszinten nem integrálódunk?
Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy integrációnk makroszintűen meghatározott, miközben a mikroszféra szintjén a folyamat rendkívül kiegyensúlyozatlan, széleskörű a tájékozatlanság. Túl sok vállalkozás egyszerűen úgy véli: "eddig is megmaradtunk valahogy, ezután is megleszünk" - miközben köztudott, hogy ez a szemlélet tartósan és tömegesen nem érvényesíthető.
Igaz-e, hogy a magyar mikrogazdasági szintű eurointegráció "tanulóidőszaka" véget ért? Milyen új feladatok várnak a vállalkozókra?
A tanulóidőszaknak véget kell már érni. A vállalkozói közösségnek ugyanis két újabb, most már hosszabb távra kiható feladattal kell megbirkóznia. Egyrészt olyan eredményeket kell produkálni, hogy az ország 2004-ben integrációérett partnerként és eredményt ígérően megkezdhesse a részvételét az EU-ban. Másrészt, és ez nem kevésbé fontos, fokozatosan át kell venni a kedvezményezést a kormányzattól a magyar integráció szervezésében és megvalósításában.
Kulcsfontosságúnak tartom, hogy az össznemzeti érdeket jelentő integrációs fejlődésünk ne váljon az ugyanakkor esedékes választási kampánycsaták áldozatává.
Játszunk egyet! Menjünk vissza öt évet!
Játszunk egyet! Menjünk vissza öt évet! Öt évvel ezelőtt feltett kérdéseimet újra felteszem Neked.
