A helyzetértékelés, amelyet folyamatosan frissítenek az unió szakemberei, azt hivatott elősegíteni, hogy a tagországok majd a megfelelő időben, egymással összehangolt módon tehessék meg azokat a lépéseket, amelyek a válság miatt átmenetileg szükségessé vált ösztönző intézkedések felszámolásának folyamatába - az úgynevezett "exit stratégia" megvalósításába - illeszkednek.
A miniszterek tanácskoztak a fizetési nehézségekkel küszködő Görögország helyzetéről is. A 27-ek - derült ki Olli Rehn pénzügyi EU-biztos szavaiból - lényegében megerősítették azt az álláspontot, amelyet már hétfő este megfogalmaztak az euróövezet 16 országának előzetes tanácskozást tartó pénzügyminiszterei.
Eszerint Görögországnak jelenleg nincs szüksége pénzügyi mentőövre, és valószínűleg nem is lesz, mert az athéni kormány költségvetési kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedései helyes irányba mutatnak. Abban az esetben azonban, ha mégis meg kellene segíteni a görögöket, akkor a tagországok megtennék a szükséges összehangolt lépéseket. E lépésekről kevés konkrétumot árultak el, csupán azt, hogy kétoldalú alapon nyújtanának támogatást Athénnak, nem tervezik a hitelgaranciák eszközének az alkalmazását, valamint - ha egyáltalán elhangzik görög segélykérés - az uniós választ az állam-, illetve kormányfők szintjén kell majd megadni.
Görögországtól azt várja el az EU, hogy a 2010-re prognosztizált 12,7 százalékos költségvetési hiányt 4 százalékponttal, azaz 8,7 százalékra faragja le. Az uniós pénzügyminiszterek legközelebb május közepén tekintik át, hogyan haladnak a görögök.
Az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácskozásán - egy másik napirendi pont keretében - éles vita bontakozott ki a franciák és a britek között a kockázati tőkealapok (hedge funds) megítéléséről, az ilyen alapokban megtestesülő veszélyekről, a nagyobb fokú ellenőrzés szükségességéről. London - az ilyen, nagy mértékben spekulatív jellegű befektetési alapok Mekkája - minden erővel igyekszik ellenállni a drákói ellenőrzés mellett kardoskodó francia törekvésnek. Miután nem járt eredménnyel a spanyol elnökség kompromisszumkeresése, a kérdést félretették, és nem tartottak róla szavazást, amelyen a britek minden jel szerint teljesen egyedül maradtak volna.
A britek amiatt is kellemetlen érzésekkel ülték végig a keddi brüsszeli tanácskozást, hogy előre kitudódott: az Európai Bizottság szerdán erőteljesebb deficitcsökkentésre fogja felszólítani Londont. Alistair Darling, brit pénzügyminiszter ezt brüsszeli nyilatkozatában elutasította, mondván, nem lenne bölcs dolog veszélyeztetni a még gyenge gazdasági fellendülést, márpedig ha eleget tennének Brüsszel követelésének, azzal 25 milliárd fontot vonnának ki a brit gazdaságból.
MTI
