A szervezet szerint a kedvezőbb körülmények kialakulásához többek között az erőteljesebb gazdaságpolitikai intézkedések, a monetáris gazdaságélénkítés új köre, illetve a továbbra is kitartó likviditási támogatás járult hozzá. Ezek az intézkedések csökkentették a súlyos válsághatások kockázatait, javítottak a bizalmon és erősítették a gazdasági kilátásokat.
Az IMF szerint a pénzpiaci helyzet további javulásához a pénzügyi szektorban folytatni kell a mérlegkiigazítási folyamatot, ahogy az állami és magán eladósodottság egyenletes leépítését is. Ha akadozik ezeknek a középtávú kihívásoknak a kezelése, akkor ismét előkerülhetnek a feszültségek, és a válság krónikus szakaszába térhet át, amelyet a pénzügyi feltételek romlása és a pénzügyi instabilitás újabb fejezetei jellemeznek - véli a szervezet.
Az euróövezeti térséggel kapcsolatosan a valutaalap kiemeli, hogy jelentősen mérséklődtek a rövid távú kockázatok, és javultak az állami, banki és vállalati szféra finanszírozási feltételei. Ennek ellenére - írja az IMF - számos, az euróövezeti periférián tevékenykedő bank továbbra is magas forrásköltségekkel működik, és a portfolióminőség további romlásával, gyenge nyereségességgel szembesül.
A valutaalap szerint a központi bankok nem szokványos politikája továbbra is pozitív nettó hatást vált ki, és a magánbefektetőket arra ösztönzi, hogy ismét vásárolják a kockázatosabb eszközöket. A monetáris lazítás elhúzódó folyamata azonban a kockázatvállalási kedvet olyan szintre emelheti, amelynek kedvezőtlen mellékhatásai is vannak.
Az IMF a legnagyobb ilyen kockázatok között említi a hitelkockázatok téves árazását, a gyenge nyugdíj- és biztosítási alapok nagyobb kockázatvállalási hajlandóságát, és a magasabb likviditási kockázatokat. A Nemzetközi Valutaalap szerint az euróövezetben folytatni kell a bankunió felé mutató integrációs folyamatot. "A piacok idegesen reagáltak a ciprusi fejleményekre, ami a térség sérülékenységét, a bizalom törékenységét és a pénzpiacok töredezettségét jelzi" - áll a jelentésben.
MTI
