A sajtóban az elmúlt napokban mint az alap működéséből fakadó deficit jelent meg az az 500 milliárd forint, amit a költségvetésből kell pótolni. A nyugdíjszakértők szerint azonban az 1997-es reformmal bevezetett magánpénztári rendszer tudatosan vállalt hatása volt ez.
A reform alapelve volt - és az államháztartási törvénybe is beépült -, hogy a nyugdíjalapból kieső (az idén mintegy 340 milliárd forint, a jövőben tovább növekvő) összeget a központi költségvetésből kell pótolni - a kiesés nem vezethet a járulékmérték növeléséhez, illetve az ellátórendszer szűkítéséhez.
A további forrásszűke is a reformra vezethető vissza. Az induláskor megállapított feltételekhez képest ugyanis a mostani járulékszint 1,5 százalékponttal alacsonyabb, ami miatt további mintegy 140 milliárd forint költségvetési forrásra szorul a nyugdíjalap. Az ONYF szerint e tétel relatív súlya a kiadások fedezetében a 2006. évinek mintegy a harmadára esett vissza a 2007. évi járulékmérték-növelés hatására.
A szakértők szerint nem javítják az alap egyensúlyi helyzetét az idei járulékkulcs-emelések (a nyugdíjági tb-járulék 21-ről 24 százalékra, az egyéni nyugdíjjárulék 8,5-ről 9,5 százalékra növekedett), mert a többletforrást teljes egészében leköti az Egészségbiztosítási Alapból átvett finanszírozási feladat: a korhatár alatti III. csoportos rokkantsági nyugdíjak és a kapcsolódó hozzátartozói ellátások finanszírozása, számol be a Napi Gazdaság.
