A bankoknak az elemzés szerint 2010-ben közel 135 milliárd forint bankadót kell megfizetniük, amelynek a fele szeptember végéig volt esedékes. Az első félévi adózás előtti eredmény azonban 12 bank esetében nem nyújt fedezetet a bankadó első felének a befizetésére, nekik a szeptemberi befizetési kötelezettségből 20,5 milliárd forintot tőkével kell fedezniük.
A banki portfóliók minősége a vállalati és a lakossági szegmensben is romlott, a hitel/betét mutató kis mértékben újra emelkedett, miközben a bankok hitelezési aktivitása - az árfolyammozgásokat leszámítva - érdemben nem változott.
A bankszektor mérlegfőösszege március óta az euró devizaárfolyam-mozgások hatásának korrigálásával enyhén növekedett, az éves növekedési ütem júniusban meghaladta a 4 százalékot. Júniusban a devizaeszközök növekedési üteme is bővült, éves szinten 4,3 százalékkal, ez azonban az elemzés szerint inkább a svájci frank erősödésének következménye.
A lakossági hitelállomány éves szinten 772 milliárd forinttal bővült, ami alatta marad az éves árfolyamhatásnak. Változatlan árfolyammal számolva a devizaalapú lakossági hitelek állománya egy év alatt 5,2 százalékkal csökkent. A lakossági forinthitel állomány 3,5 százalékkal, 90 milliárd forinttal bővült, ezen belül a szabad felhasználású jelzáloghitelek növekedtek erősebben, a lakáscélú hitelek stagnáltak. A szabad felhasználású jelzáloghitelek erőteljesebb bővülése a Bankárképző szerint vélhetően összefüggésben áll azzal a június közepétől életbe lépett szabályozással, amely korlátozza a fedezetalapú finanszírozást.
A vállalati hitelállomány éves szinten majdnem 3 százalékkal mérséklődött, ami 216 milliárd forintos volumencsökkenés, ennek nagy része (205 milliárd forint) a forintállományban következett be. Az év végéhez viszonyítva valamivel jobb a helyzet: a teljes vállalati hitelállomány 1,3 százalékkal, 129 milliárd forinttal bővült, ezen belül a forinthiteleké 3,1 százalékkal, 101 milliárd forinttal mérséklődött, míg a devizahiteleké 5,2 százalékkal, 230 milliárd forinttal bővült.
A bankszektor teljes betétállománya éves szinten 3,2 százalékkal, mintegy 414 milliárd forinttal csökkent. Az első félévet tekintve is ez a trend a meghatározó: 2009 végéhez képest 266 milliárddal, mintegy 2 százalékkal csökkent az állomány. Az első félévben egyedül a vállalati betétállomány növekedett (204 milliárd forinttal), a lakossági, a külföldi valamint az önkormányzati betéteké jelentősen zsugorodott (272 milliárd, 185 milliárd valamint 86 milliárd forinttal).
A szektorszintű hitel/betét mutató a 2009. év végi 151 százalékról 163 százalékra emelkedett 2010 júniusára, ami az elemzés szerint a csökkenő betétállomány mellett a növekvő hitelállománynak tudható be.
A bankszektor likviditási pozíciója stabil, a külföldi anyabankok az elmúlt félévben is fenntartották a szükséges finanszírozást.
Az első félévben további jelentős értékvesztés-elszámolást hajtottak végre a bankok: a teljes hitelállományra vetített értékvesztés állomány a 2009. év végi 3,2 százalékról 4,4 százalékra, a lakosságira vetített 3,5-ről 4,3 százalékra, a vállalatira vetített pedig 5,2-ről 6,5 százalékra nőtt.
A vállalati minősített portfóliót tekintve a nem problémamentes volumen az első félév alatt 2,6 százalékkal emelkedett, arányát tekintve pedig 31,3-ról 31,8 százalékra. Az idén jelentősen megnőtt a külön figyelendő kategóriába tartozó vállalati hitelek aránya. Ezt az elemzés azzal magyarázza, hogy a megváltozott számviteli-értékelési szabályok miatt az átstrukturált hiteleket - még ha az ügyfél rendben fizet is - legalább ebbe a kategóriába kell besorolni. A bankok a szükségesnek ítélt esetek többségében elvégezték a szerződések átstrukturálását, viszont ezek a portfóliók is tovább romlanak, így a portfólióromlást nem sikerült teljes mértékben megállítani.
A lakossági minősített portfólión belül a nem problémamentes állomány az év végi 14,7-ről 19,9 százalékra emelkedett. A legnagyobb arányban a külön figyelendő emelkedett, 66,4 százalékkal, ami a lakossági szerződések folyamatos átstrukturálása miatt ilyen jelentős. A legrosszabb minősítésű kétes és rossz állomány együttesen 41 százalékkal bővült, arányuk 4,2-ről 5,3 százalékra nőtt. A lakossági portfóliók romlását sem sikerült megállítani, egyre több átstrukturált szerződés kerül újból késedelembe.
A bankszektor első félévi adózás előtti nyeresége 176,5 milliárd forint, 20,7 százalékkal kisebb a tavalyi első félévinél. Az elmúlt időszak legjelentősebb fejleménye az, hogy a bankrendszer erősen polarizálódik: 6-8 bank a piaci körülményekhez képest továbbra is jó, illetve megfelelő jövedelmezőséggel bír, 9 bank kisebb-nagyobb mértékben veszteséges, míg a többiek a korábbi időszaknál jóval alacsonyabb eredményt képesek felmutatni.
Az eredmény összegtevői közül a kamateredmény éves szinten 10,8 százalékkal bővült, míg a nem kamateredmény 30,6 százalékkal csökkent. Bár a működési költségek szektorszinten 3,2 százalékkal mérséklődtek, az alacsonyabb bevételek miatt a költség/bevétel arány az egy évvel korábbi 42,8-ról 44 százalékra romlott.
A szektorszintű sajáttőke-arányos jövedelmezőség (ROE) év/év alapon 7,1-ről 5,7 százalékra csökkent, az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) pedig 0,6-ról 0,47 százalékra.
A bankszektor tőkemegfelelési mutatója a tavaly júniusi 12,3-ról 12,6 százalékra javult, ám ehhez az is hozzátartozik, hogy az aktivitás az elmúlt félévben érdemben nem bővült.
MTI
