- A kampány első központi kérdése a nyugdíj volt az utóbbi hetekben, azonban eddig keveset lehetett hallani a Jobbik véleményéről. Önök milyen nyugdíjrendszert tartanának ideálisnak?
- Ez nagyon érzékeny kérdés, az elmúlt hetekben láttuk, hogy lett vezető téma az ígérgetési versenyben. A Jobbik nem szeretne beszállni ebbe. Nem látjuk át részletesen a tb-kasszát, szeretnénk először ténylegesen megnézni, hogyan használják fel a befizetéseket, mennyire lesz finanszírozható a jövőben. A programunkban az szerepel a nyugdíjról, hogy felül fogjuk vizsgálni azokat a pártállami juttatásokat, melyeknek köszönhetően az előző rendszer vezetői (vérbírók, ávósok, besúgók és munkásőrök) kapnak kiemelt nyugdíjat. Ezeket az extra és igazságtalan juttatásokat elvennénk és a kisnyugdíjasok között osztanánk szét.
- Programjuk egyik központi eleme az ökoszociális nemzetgazdaság. Mit takar ez pontosan?
- Elsőre kicsit furcsának tűnhet az idegen hangzású kifejezés, talán sokak számára nem egyértelmű. Ha részekre bontjuk, akkor láthatjuk a gazdasági programunk fő elemeit: az öko azt a törekvésünket fejezi ki, hogy kizárólag a környezetileg fenntartható fejlődés pártján állunk. Mindenképpen csak olyan programokat tudunk támogatni, melyek tekintettel vannak arra, hogy ezt a földet a felmenőinktől kaptuk és az unokáink számára kell megőriznünk. A szociális arra utal, hogy valamennyi társadalmi réteget képviselünk, nem vagyunk rétegpárt, ezért szoktuk azt mondani, hogy a hagyományos jobboldal-baloldal felosztást nem tartjuk megfelelőnek. Emellett támogatjuk a nemzetgazdaságot, véleményünk szerint számunkra ez a jelen és a jövő is, amelyet meg fogunk védeni, hiába akarja a nemzetközi tőke elsöpörni.
- Melyek lehetnek a magyar gazdaság húzóágazatai? Mely szektorokra koncentrálnának Önök?
- Mindenképpen érdemes kiemelni a mezőgazdaságot, hiszen hazánk agrárország volt, és ahhoz, hogy sikeresek legyünk, ezt a státuszt vissza kell szereznünk. Ehhez kapcsolódik az élelmiszer- és feldolgozóipar, mert alapvető érdekünk, hogy ne csak nyersanyagot exportáljunk külföldre, hanem magas hozzáadott értékkel itt készítsük el a készterméket. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a logisztikát, mivel Magyarország jelenleg tranzitország, nagy átmenő forgalommal. Nem csak a közúti, hanem a vasúti és a vízi közlekedés is komoly lehetőségeket tartogathat számunkra. Lényeges, hogy minden területen a magyar szellem kreativitására építsünk, erre kell alapozni a hazai kutatás-fejlesztést és az innovációt. Húzóágazat lehetne a turizmus, különösen a wellness- és gyógyturizmus, ehhez kapcsolódva pedig a szolgáltatószektor is fejlődhetne. Magyarország adottságainak még megfelelne az infokommunikáció kiemelt támogatása, ami minden olyan országra jellemző, mely nem rendelkezik jelentős nyersanyagkinccsel.
- Milyen a Jobbik viszonya a multikhoz? Az elmúlt hónapokban az a kép alakulhatott ki az emberekben, hogy a párt multi-ellenes.
- Differenciáltan kell kezelni ezt a kérdést. Mi szeretnénk különbséget tenni a tényleges termelő szolgáltatást végző szektor és a valós termelést nem végző, csak mondjuk kereskedelmi szolgáltatást nyújtó multinacionális cégek között. Akik tényleges termelést folytatnak, azokat üdvözöljük, és szeretnénk, ha a működő tőkét ide hoznák az országba, és így biztosítanának a magyar embereknek munkalehetőséget és versenyképes béreket. Emellett elvárásunk, hogy a multik legalább 50 százalékban magyar beszállítóktól szerezzék be az alapanyagot, ezzel is támogatva a hazai ipart. Ha ezt teljesítik, akkor nagyon szívesen látott vendégek, akik adott esetben még bizonyos támogatásokban is részesülhetnek, de nem a jelenlegi formában. Számunkra fontos céltitűzés, hogy megszüntessük a kis- és középvállalatok általános versenyhátrányát és valóban ők kapják meg az Európai Unió által biztosított célzott támogatásokat.
A multinacionális kereskedelmi láncokat kevésbé látjuk szívesen, ők ugyanis gyakorlatilag tönkretették a magyar kiskereskedelmi hálózatot, és rossz minőségű termékeikkel károsítják a magyar emberek egészségét. Szintén károsnak érezzük a nemzetközi bankok és biztosítótársaságok jelenlétét, akik gyakorlatilag a kockázatokról történő felvilágosítás nélkül rángatták bele az embereket olyan devizahitel-ügyletekbe, melyek miatt most rengeteg ember feje felett inog a tető. A problémák jelentkezésekor a kockázatokat teljesen áthárították az ügyfelekre, és most hitelezési tevékenységük befagyasztása miatt kerül bajba egyre több magyar vállalkozó.
- Ezeket a multinacionális cégeket magyar vállalatokkal pótolnák? Mondjuk szorgalmaznák több magyar tulajdonú bank létrehozását?
- A gazdasági programunk tartalmaz egy külön fejezetet a magyar bankrendszerről. Vidéken szerencsére még léteznek a takarékszövetkezetek, melyeket mi kiemelt staratégiai szövetségesként kezelünk. Őket szeretnénk megerősíteni, helyzetbe hozni, illetve létrehozni ott is a hálózatot, ahol most nem létezik (Vidék Bankja). Ez egy teljesen más tulajdonosi szerkezet, hiszen lényegében a betétesek vesznek részt tulajdonosként a döntéshozatalban. Náluk azonban alapvető probléma a tőkehiány, akár állami támogatással is meg kell oldani azt, hogy a magyar vidék fejlődőképes legyen. Úgy érezzük, hogy az országnak nem hozott valódi hasznot, hogy a kereskedelmi bankokat beengedtük Magyarországra, ők nem nyújtottak nekünk olyan pluszt, amit egy korrekt módon működő hazai bankrendszer ne tudna ellátni.
- A munkahelyteremtésben is egymásra licitált a két nagy párt az elmúlt években. A Jobbik mivel próbálná ösztönözné a munkahelyek létrehozását?
- A Jobbik kiemelt kérdésként kezeli a munkához való jogot, amit midnenki számára biztosítani kell. Azokon a vidékeken, ahol nem létezik erős termelő és szolgáltató szektor, a helyi önkormányzatok felelősségévé fogjuk tenni, hogy elindítsanak olyan közmunka-programokat, melyek minden egyes dolgozni tudó és akaró ember számára munkahelyet biztosítanak. Az teljesen egyértelmű, hogy fenntarthatatlan az a segélyezésre alapozott rendszer, ami teljes országrészek munkaképes lakosságát veszi ki a munkaerőpiacról. A közmunkára fordított forintok sokkal inkább megtérülnének, mint a segély formájában kifizetett összegek.
- Ezek szerint a jelenlegi kormány tett egy lépést a jó irányba az Út a munkához programmal?
- Igen, ez egy fontos, de nem elégséges lépés volt. Az Út a munkához programot nem tartjuk teljesen megfelelőnek, tekintettel arra, hogy indokolatlanul széles körben állapítja meg a munkavégzésre nem kötelezhetők körét. Az nem kötelezhető munkavégzésre, aki száz százalékban rokkant, de közép-európai abszurd, hogy Magyarországon 800 ezer rokkannyugdíjas él, amit felül kell vizsgálni. Minden embernek munkát kell biztosítani, hogy az aktív korúak körében a foglalkoztatási arány a jelenlegi 55 százalékról elérje a Nyugat-Európában megszokott 70-75 százalékot. Amíg nem lesz minden vidéken megfelelően prosperáló ipar, addig az állam közmunkaprogramja kell, hogy a kérdést kezelje, ezt a véleményt fogjuk képviselni a parlamentben is.
- Sokan a Jobbikhoz kötik azt a véleményt, hogy hazánknak nem is kéne visszafizetni az IMF-hitelt. Mennyire tekinthető ez a párt hivatalos álláspontjának? Belegondoltak abba, hogy egy hasonló lépésnek milyen következményei lennének?
- Ilyen hivatalos álláspont nincs. Ugyanakkor azt érdemes kiemelni, hogy 1989-90-ben valamennyi volt szocialista ország kapott adósságkönnyítést és adósságelengedést, így hazánk is kellett volna, hogy kapjon. Ez azonban sajnos nem történt meg, mert az ország akkori vezetői nem kérték. Sőt, ki is mondták, hogy márpedig a hiteleket fizetni kell, ha beledöglünk is. Mi viszont nem szeretnénk beledögleni, és azt sem szeretnénk, ha bármelyik magyar honfitársunk járna így.
A nemzetközi szervezeteknek meg kell érteniük: ahhoz, hogy a hiteleket egyáltalán vissza tudjunk fizetni méltányos feltételeket kell számunkra biztosítani. Tegyék lehetővé például azoknak az adósságoknak a leírását, amiket még a hetvenes-nyolcvanas években vettünk fel, és azóta az eredeti tőke többszörösét visszafizettünk a kamatok miatt, illetve az újonnan felvett hitelekben is tegyenek lehetővé olyan átütemezéseket, könnyítéseket, hogy az ország működőképes legyen. Egy újabb IMF-hitel felvétele szerintünk nem jelent megoldást, hiszen hitelből fizetni egy előző hitelt egy olyan adósságspirált jelentene, amiből nincs kitörés.
- Mi a Jobbik álláspontja a magyar adórendszerről, illetve az egykulcsos adóról?
- A jelenlegi adórendszer túl bonyolult, túl sokféle adó van benne, majdnem áttekinthetetlen. Mindenképpen a racionalizálásban, adónemek és a túlzott bürokrácia megszüntetésében gondolkodunk, logikus és áttekinthető adórendszert képzelünk el. Az egykulcsos adót azonban nem tudjuk támogatni, a társadalmi igazságosság ugyanis a progresszív adózás mellett szól. A nagyobb jövedelműektől szerintünk joggal várható el, hogy nagyobb arányban finanszírozzák az egész társadalmat érintő kiadásokat. Adócsökkentésben gondolkodunk, de szerintünk ez nem csak egykulcsos adóval oldható meg, ami a legvagyonosabb rétegek számára lenne kedvező, hanem a sávhatárok fokozatos feljebb tolásával csökkentenénk a központi elvonásokat.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
