Bár a felmérés során megkérdezett cégvezetők 40 százaléka szerint a gazdasági válság nyomán az elkövetkező 12 hónapban közepes nehézségekkel kell számolniuk, 30 százalékuk pedig negatív vagy nagyon negatív következményekre számít, a vállalatok mégis pozitívan nyilatkoztak hosszú távú elképzeléseikről Közép-Kelet Európában. Csupán 14 százalékuk gondolja úgy, hogy a régióban a válság üzleti visszaeséshez fog vezetni. Ezzel szemben a válaszadók 61 százalék a úgy becsüli, hogy az elkövetkező 3 évben a kereskedelemből és befektetésből származó éves bevételük több mint 6 százalékkal fog emelkedni, és 90 százalékuk szerint a régióból származó éves profit növekedni fog ebben a periódusban. Ez az eredmény részben azt a várakozást mutatja, hogy a közép-kelet európai gazdaságok a lassulást hozó 2009-es év után 2010-2011-re új erőre kapnak, de arra is rávilágít, hogy sok vállalat még nem teljesen építette be a válság várható hatásait az üzleti terveibe.
A válaszadók 72 százaléka a régió erős fejlődési lehetőségeit jelölte meg válaszként arra a kérdésre, miért választják Közép-Kelet Európát. A fejlett piacok gazdasági lassulása is szerepet játszik a befektetők választásában: 44 százalékuk szerint ez egy fontos faktor. A válaszadók szerint ugyancsak fontos elem a demográfiai tényező, amely az elkövetkező években akár aggodalomra is adhat okot, mivel a régió népességében erős csökkenésre lehet számítani.
A Közép-Kelet Európában már aktív vállalatok általánosságban úgy tervezik, hogy a következő 3 évben megosztják jelenlétüket a régióban. A diverzifikáció során Lengyelország terhére minden más piac – köztük Magyarország is – növekvő érdeklődésre számíthat a következő években. Bár Lengyelország továbbra is fontos piac marad, a vállalatok egyre inkább a Balkán országai felé fordulnak, amelyek ugyan lemaradásban vannak a közép-európai piacokkal szemben a reformok és a gazdasági fejlettség területén, de az elkövetkező években csökkenhet ez a különbség.
A régió pozitív értékelése mellett a válaszadók több aggályos területet is megjelöltek a piacokon, amelyek veszélyt vagy kockázatot jelenthetnek. A kiterjedt bürokrácia még mindig a fő gátló tényező a vállalatok számára. A vállalatvezetők további kockázatokat látnak a gyenge infrastruktúrában, a képzett munkaerő hiányában és az emelkedő bérköltségekben. Magyarország esetében a vállalatok a makrogazdasági instabilitást tartják a leginkább aggályosnak. A válaszadók gyengének ítélték hazánk fiskális politikáját, amelyet a felvett IMF hitelben láttak megnyilvánulni.
A kereskedelmi és befektetési feltételek javulását a válaszadók a régióban a további EU-terjeszkedésben, a schengeni határok kiterjesztésében és az eurózónához való további csatlakozásokban látják.
