Az éves átlagos inflációt az idén 4,8, jövőre 3,5 százalékra prognosztizálja az elemzés. Az év végére 5,25, 2010 végére 5 százalékos MNB alapkamatot várnak a bank elemzői.
Az euró éves átlagos árfolyama az idei 277 forintról 2010-ben 271 forintra, a dollár éves átlagos árfolyama 208,3 forintról 202,2 forintra mérséklődik, míg a svájci frank éves átlagos árfolyama várhatóan 196,5 forintról 202,2 forintra nő.
Az eurózónában az idén 1,5, jövőre 1 százalékos növekedéssel, valamint az idei 1,5 százalékos éves átlagos infláció után jövőre 1 százalékkal számol az elemzés.
A fiskális konszolidáció felé megtett kormányzati lépések nyomán javult Magyarország pénz- és tőkepiaci megítélése, erősödött a forint árfolyama, csökkentek a állampapírhozamok. Az elemzés megállapítja ugyanakkor, hogy a stabilizáció szükséges, de nem elégséges feltétele a hosszú távú növekedésnek, aminek kilátásai Magyarországon is igen bizonytalanok, tekintve, hogy a 2010 első két negyedévében a növekedés összetevői közül csak a nettó export bővült - a második negyedévben már csökkenő mértékben -, a fogyasztás és a beruházások élénkülése még várat magára.
Gém Erzsébet, az MFB vezető közgazdásza a bank szerdai sajtóbeszélgetésén az MTI-nek a bejelentett két gazdasági akcióterv hatását firtató kérdésére elmondta: a reálszférát érintő intézkedések és a költségvetés elemei még nem, csak a makropálya feltételei ismertek. Arra lehet azonban számítani, hogy a szűkös költségvetési helyzetben állami fejlesztési források nem nagyon lesznek. Az euró források még szabadon elkölthető részét a kormány átcsoportosítani tervezi a vállalkozások támogatására, ennek hasznosulása attól függ, hogyan alakul a kkv szektor támogatásfelszívó képessége. A kormány által bejelentett adóintézkedések jövedelmi oldalról a növekedés alapját képezhetik a vezető közgazdász szerint, ugyanis segíthetik a fogyasztás élénkülését, ami a belső piac bővülését eredményezheti.
Az MFB júniusban készült vállalati felmérése szerint a vállalatok működési környezetét befolyásoló makro tényezők közül a külföldi kereslet jelentősen javult az előző két felméréshez képest, míg a belföldi kereslet nem élénkült - emlékeztetett a vezető közgazdász.
A külföldi piacokon is jelen lévő vállalkozások több mint 60 százaléka tervez beruházást a következő 12 hónapban, közülük is főleg a nyugat-európai és a távol-keleti piacokon jelen lévő cégek (87,5, illetve 84,2 százalékuk), míg a csak belföldre termelők közül csak 48 százalék. A középvállalatoknál nem érződik a beruházási szándék, a kkv körben pedig az utolsó három felmérés eredménye szerint szűkül.
Kedvező jel ugyanakkor, hogy a vállalatok forrásbevonásában a júniusi felmérés szerint csökkent a forgóeszköz finanszírozás jelentősége (a tavaly júniusi 35 százalékkal szemben az idén júniusban a vállalkozások 25,4 százaléka jelölte meg a forrásbevonás céljaként), egyre inkább a fejlesztési források szerzése kerül előtérbe (az egy évvel korábbi mintegy 32 százalékkal szemben 36,4 százaléknál volt ez a forrásbevonás célja).
MTI
