"Jelenleg a világ vezető jegybankjai éppen azon tevékenykednek, hogy fellendítsék a gazdasági növekedést, ennek pedig egyik eszköze éppen az, hogy leértékelik a hazai devizát. Ezért nehéz elképzelni, hogy a következő években újra bevezetésre kerülne egy aranystandard rendszer, amely azt jelentené, hogy a devizák értékét az arany árához képest határozzák meg. Ennek éppen ellenkezőjét figyelhetjük meg: Kínát évek óta azzal támadják, hogy alacsonyan tartja a jüant, a múlt héten pedig az USA jelentette be, hogy újra felpörgeti a pénznyomtatást, ezzel is hozzájárulva a dollár gyengüléséhez" - tette hozzá a szakember.
Bár ezek az intézkedések rövid távon valóban hatásosak lehetnek a gazdaság élénkítésére, hosszabb távon azonban komoly gazdasági és politikai kockázatot jelentenek, hiszen a devizát leértékelő országok protekcionista magatartása a többiek számára jelent komoly növekedési kockázatokat. Nem véletlen tehát, hogy a német pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozatában éppen az amerikai Fed elnököt kritizálta a dollár gyengítése miatt. Ez két szempontból is érthető: egyrészt a Fed éppen amiatt támadja Kínát, amiért mesterségesen alacsony szinten tartja a jüant, miközben maga is ezt teszi – igaz, más eszközökkel. Másrészt azonban, ha a dollár árfolyamát – természetesen csak technikai értelemben - összevetjük a német márkával, jól látható, hogy a dollár árfolyama olyan alacsony szintre süllyedt, ami komoly fék lehet az unió gazdaságát is komolyan meghatározó német gazdaság növekedésének.
"Rövid távon az látható, hogy az árfolyamháború lehetősége újra elbizonytalanítja a tőkepiacokat, ami továbbra is az arany felé tereli a befektetőket. Így az év hátralevő részében vélhetően maradni fog az arany világpiaci árának rekord magas értéke, de azt sem tartjuk kizártnak, hogy újabb rekordok dőljenek meg" – mondta el Horváth István.
