Bár idén januárban a 12 hónapos fogyasztói árindex valóban jelentős mértékben, 0,7 százalékponttal esett, a kedvező változás elsősorban bázishatásra vezethető vissza. Vagyis a 12 hónapos adatsorból kikerültek a 2010 január és 2009 december közötti, elsősorban hatósági intézkedésekre visszavezethető árnövekedések.
Egy évvel korábban az MNB-féle kategória-rendszerben a fogyasztói árindex az üzemanyagok esetében 6,5, a szabadáras háztartási energia esetén 4,1, míg az élelmiszerek és az alkohol és dohánytermékek kategóriájában 2,6-2,6 százalékos emelkedést mutatott. Most ezek az emelkedések kerültek ki a 12 hónapos vizsgálati horizontról, így esett vissza az éves drágulás mértéke az üzemanyagok esetében 3,5, a háztartási energia esetében 2,3, míg az élelmiszerek esetében 0,5 százalékponttal.
Vagyis az árak emelkedése idén januárban is folytatódott, ráadásul gyorsuló mértékben: míg októberben 0,4, novemberben 0,3 és decemberben 0,4 százalékpontos volt az áremelkedés mértéke, januárban már 0,7 százalékpontnál jártuk. Utoljára a tavalyi év első felében mértek hasonló méretű pénzromlást. (Januárban 1,4, márciusban 0,7, áprilisban 0,5, májusban 0,9 százalékpont volt a havi inflációs árindex értéke).
Bár az adatok tüzetesebb vizsgálata során kiderül, hogy a januári drágulás is egyértelműen az üzemanyagok és az élelmiszerek nemzetközi áremelkedésére vezethető vissza, és se keresleti inflációs nyomás, se bérnyomás nincs egyelőre a magyar gazdaságban, az alapkérdés, miszerint az importált infláció átgyűrűzik-e a többi árucsoportba, továbbra sem egyértelmű. Elgondolkodtató azonban, hogy a GKI ma reggel publikált konjunktúraindex jelentése szerint az áremelési szándék minden ágazatban kisebb-nagyobb mértékben erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is.
Így elképzelhető, hogy lesznek olyan tagok, akik további emelésre szavaznak. Ugyanakkor, a kamatemelésre vélhetőleg nem csak azért nem fog sor kerülni, mivel ezt sem hazánk kockázati megítélése, sem a forint árfolyama nem indokolja, hanem azért sem, mivel már az előző, januári döntés során igen megosztottak voltak a tagok és a kamatemelés csak a második szavazási körben dőlt el, miután Bihari Péter tartásról emelésre változtatta a döntését. Persze semmi sem zárható ki.
A dolog pikantéria, hogy a mai kamatdöntő üléssel párhuzamosan szavaznak a országgyűlési képviselők a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére a monetáris tanács tagjait - a jegybank elnöke és alelnökei kivételével - a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az Országgyűlés választja meg a jövőben. Ez pedig négy tag esetében már márciusban esedékes lesz.
mfor.hu
