A tervezet - amelyet még az Európai Parlamentnek is jóvá kellene hagynia - közös minimális követelményeket szab a hitelfolyósítók számára arról, hogy miként számolják ki az általuk nyújtott hitelek éves kamatrátáját, milyen tényeket kell szerepeltetniük a hirdetéseken, és milyen információt kell megadniuk a hitelfelvételt tervezőknek.
Mindez - az Európai Bizottság szerint - segíthet abban, hogy ez utóbbiak az eddiginél könnyebben hasonlítsák össze a különböző országokban érvényes ajánlatokat. Az új lépések tehát növelnék a versenyt, ami végső soron csökkentené a kamatokat és a különböző járulékos költségeket.
A fogyasztók számára már eddig is adott volt a lehetőség, hogy nem saját országukban, hanem más EU-tagállamban vegyenek fel hiteleket. Ám a brüsszeli statisztikák azt mutatják, hogy az ilyen, határokon túlnyúló tranzakciók az összes hitelfelvétel kevesebb mint egy százalékát jelentik. Mindez főként az idegen nyelvből fakadó nehézségeknek, s a fogyasztói bizalom hiányának köszönhető - s ezt a hátráltató tényezőt az új lépések sem tudják kiküszöbölni.
Ez tehát behatárolja e piac növekedését, pedig tisztán pénzügyi szempontból érdemes külföldön is szétnéznie a hitelfelvételre készülőknek: így például az euróövezeten belül Finnországban hat százalékos az átlagos kamatláb, míg Portugáliában 12 százalékos. Az EU-n belül a fogyasztói hitelpiac egyébként 800 milliárd eurót tesz ki, s ez az ágazat évi nyolc százalékkal növekszik.
