Az energia, a mezőgazdaság, az intelligens városok, a tiszta technológiák, az élettudományok mind olyan kulcsfontosságú területek, amelyek vonzzák a kínai befektetőket – mondta az mfor-nak Susan Wang, a Dentons budapesti irodájában működő Közép-Kelet-Európai Munkacsoportjának vezetője a közelmúltban tartott Kína-Közép-Kelet-Európa csúcs tapasztalatait összegezve.
A befektetésekkel, vállalati fúziókkal (M&A, private equity) foglalkozó, Kínából érkezett szakértőt a budapesti csúcstalálkozó lehetséges gazdasági kifutásáról kérdeztük, természetesen kínai szemszögből. Wang szerint komoly sajtója volt Kínában a 16 közép-kelet-európai állam vezetője és Kína miniszterelnöke közötti soros találkozónak. Mint portálunknak elmondta, nagyon pozitív visszhangja volt az eseménynek; a kínai sajtó figyelemmel kíséri, hogy államuk hogyan képzeli el az együttműködést, a fejlesztéseket régiónkban. „A Magyarország-Szerbia közötti vasúti projekttel kiemelten és részletesen foglalkozott a média” – közölte portálunkkal. (A kínai hírügynökség, a Xinhua tudósított az eseményről, de több nagy portál is közölt anyagot, például itt és itt.)
A szakértő úgy véli, a nagysebességű vasúti projekt tovább növeli a telekommunikációs, a gyártási, a mezőgazdasági és a tiszta technológiai (tehát minél kevesebb hulladékkal járó) szektorba irányuló befektetéseket. Azt viszont nem tartja valószínűnek, hogy a kínai autóiparnak konkrét tervei lennének a magyar piaccal. szerinte a kínai befektetők „a piaci megítélés alapján döntenek a befektetéseikről”.
Susan Wang szerint Magyarország a mai napig Kína legnagyobb és legfontosabb kereskedelmi partnere a közép-kelet-európai régióban. Szerinte a vasúti beruházás erősíti Magyarország központi helyzetét Európa, Afrika és Ázsia összekapcsolásában. Ez egy fontos lépésnek tekinthető, a kínai kezdeményezésnek megfelelően a következő években az infrastrukturális fejlesztések lendületes növekedésnek indulhatnak a hagyományos területeken, tehát a légi, vízi és közúti vonalakon, de a kor kihívásainak megfelelően a kibertérben is.
A már említett Xinhua szerint a kínai befektetések összértéke Közép-Kelet-Európában meghaladja a 9 milliárd dollárt. Ez nagy előrelépés a 2012-es 3 milliárd dollárhoz képest. A szakember elmondta, egyre több kínai alap és nagy kínai befektető (magán és állami tulajdonút) jelenik meg a régiónkban, akik az infrastruktúra, az ingatlanok, a gyártás és a szolgáltatás területén keresnek befektetési lehetőséget. Az egyéni befektetők főleg a kereskedelemben, a turizmusban, a vendéglátásban és a szálláshely szolgáltatásban (hotelek) lépnek be a helyi piacokra.
A kétnapos csúcstalálkozón Li Ko-Csiang, a Kínai Népköztársaság Állami Tanácsának elnöke – vagyis a miniszterelnök - bejelentette a Kínai-Kelet-Európai Bankközi Szövetség megalakulását. Ehhez a Kínai Fejlesztési Bank 2 milliárd eurós fejlesztési finanszírozást nyújt. A csúcstalálkozó részeként a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő MFB Invest Zrt. és a kínai tulajdonban lévő Chi Fu Investments november 27-én írták alá az egyetértési nyilatkozatot egy közös tőkealap létrehozásáról, amely az első szuverén magyar-kínai várhatóan 2018 közepétől fektet tőkét magyar vállalatokba.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
