A kkv-k számára a fejlesztéshez szükséges pénzeszközök megszerzése időnként nehezebb és költségesebb, mint a nagyvállalatok hitelhez jutása, és ehhez jön még a nagyobb a kockázat is. Fazekas Zsolt, az Euronics üzletlánc alapítója rávilágított arra, hogy vállalatuk éppen az eladósodás elkerülése végett nem vesz fel hitelt. Sikerük titka a megfelelő vállalati stratégia, amelynek egyik legfontosabb pillére a korrekt üzleti magatartás és a megfelelő kommunikáció.
Tény azonban, hogy a kisebb cégek sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a multinacionális vállalatok, hiszen nekik maguknak kell megtanulniuk mindazt, amit a nagyvállalatok vezetői készen kapnak, és ez vonatkozik a megfelelő hitelfelvételi lehetőségekre is.
Visszaveti a hitelfelvételi kedvet az is, hogy a bankok nem tudják garantálni a lejáratig a fix kamatot, mutatott rá Salamon László, kecskeméti vállalkozó. „Ha valaki például svájci frankban veszi fel a kölcsönt, miközben a forint árfolyama romlik ehhez képest, akkor nagyon könnyen csődbe mehet” – tette hozzá a cégtulajdonos.
Mások ellenben azért idegenkednek a kölcsönigényléstől, mert lassúnak és körülményesnek találják a banki ügyintézés folyamatát. Így például gondot okoz nekik a számítások, üzleti tervek készítése, valamint a megfelelő fedezet biztosítása.
A bankok pedig legtöbbször azért bizalmatlanok, mert az ügyfelek, a jobb pozíció érdekében, nem mindig a valóságnak megfelelő adatokat adják meg. Ennek ellenére egyre több hitelintézet jelenik meg különböző konstrukciókkal a mikro-, valamint a kis-, és középvállalkozások számára, noha egyre szigorúbb feltételekkel, amely elsősorban a vállalati szegmensben alkalmazott kamatfelárakban nyilvánul meg.
A nagyobb körültekintés mögött a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az - elsősorban az építőiparban tapasztalható – iparág-specifikus problémák, valamint a bankok likviditási helyzetének romlása húzódik meg.
A kölcsönt igénylő kkv-k száma évről évre csökkenést mutat: Míg 2004-ben csaknem 14 százalékuk vett fel hitelt, ugyanez az arány egy évvel később alig 10 százalék körül alakult, 2006-ban pedig nem érte el a hetet sem, áll a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. tanulmányában. A hitelkereslet üzleti célú lakásprojekteknél csökkent, míg az irodaházaknál növekedett. A kevesebb hitelfelvételt talán a lankadó beruházási kedv indokolja, új fejlesztés beindítását egy éven belüli ugyanis csak a kkv-k 43 százaléka tervez, olvashatjuk az Ecostat felmérésből.
Ezzel ellentétesen alakul azonban az igényelt hitelek nagysága, az átlagos összeg 2004-ről 2007-re 44 százalékkal nőtt. Bár sokan vesznek fel kölcsönt likviditási gondjaik kezelésére, a többség a nagyobb beruházásokat valósítja meg banki forrásból.
Harmadik finanszírozási verzióként szóba jöhet továbbá, hogy az üzleti partner tőkejuttatással próbálja segíteni a vállalkozást, bár ezt a formát ma még nagyon kevesen alkalmazzák, amelynek fő oka a bizalmatlanság.
