Szűcs Erika a Munkahelymegőrzés vidéken 2009 konferencián elismerte: valóban túl kevés hazai forrás jut a válságrendezésre, eddig összesen 16 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Ugyanakkor további uniós pénzeket is átcsoportosítottak: a 73 milliárd forintból eddig 30 milliárd forint sorsáról döntöttek.
Sok vállalat kifogásolja azt is, hogy a pályázati rendszerek túl bonyolultak, emiatt számos cég meg sem próbál támogatást szerezni annak érdekében, hogy a munkatársakat megőrizzék. A miniszter szerint a bajba került vállalkozásoknak érdemes először a munkaügyi központokhoz fordulniuk, ahol attól függően, milyen problémájuk van, tovább tudják irányítani őket a megfelelő szervekhez.
Már csak azért is érdemes ezt tenni, mert például az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA) már nem is lehet pályázatot benyújtani, hiszen két hónap alatt kimerítették a keretet. Összesen 1164 pályázat érkezett be március 4-ig 11 milliárd forint igénnyel. Ezzel szemben kezdetben csak 5,95 milliárd forint volt a keret, amit nemrégiben emeltek fel 6,7 milliárd forintra. Az OFA-nál nemrégiben lapunkkal közölték: egyelőre nem tudnak arról, hogy folytatódik-e a program, hiszen még szerződésajánlatot sem kaptak a szakminisztériumtól.
A kkv-kat támogatnák
Szűcs Erika a konferencián közölte: ezen programon belül elsősorban az ötven fő alatti kis- és középvállalkozásokat részesítik előnyben, az igények többsége tőlük is érkezett. Ugyanakkor néhány nagyobb cég is sikerrel pályázhatott, támogatást kapott a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. és a vásárosnaményi Berwin ruhagyár. A programmal eddig több mint háromezer munkahely megőrzéséhez járultak hozzá – hangsúlyozta a miniszter.
További pénzekhez juthatnak a kkv-k azon uniós forrásból támogatott programmal, amelyre a csökkentett munkaidős foglalkoztatás kapcsán pályázhatnak, ha azt képzéssel kötik össze. A 30 milliárdos keretből 20 milliárd forintot nekik szánnak, míg a többire jelentkezhetnek a nagyvállalkozások. Szűcs Erika kérdésre válaszolva elmondta: a képzést sem kell feltétlenül a cégnek állnia, hiszen erre is lehet külön pályázni.
A képzésre helyezik a hangsúlyt
A miniszter beszélt arról is: a válság kapcsán az első nagy "lökés" december-januárban érkezett, amikor is a bejelentett csoportos létszámleépítések száma húszezer volt. Mint mondta, ez februárban nem nőtt, de nem is csökkent.
Hangsúlyozta: ezen emberek felének csak általános iskolai végzettsége volt, ezért nagyon fontos, hogy a kompetenciáikat fejlesszék, képzésekben vehessenek részt.
A szóban forgó munkahelymegőrzési támogatások kapcsán kiemelte: ezeket azon cégek vehetik igénybe, amelyek valóban a válság miatt kerültek nehéz helyzetbe. Mint mondta, az egyéb körülmények miatt nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak is tudnak segíteni, ők máshonnan, a Munkaerő-piaci Alapból juthatnak támogatáshoz.
Az eseményen elhangzott az is, hogy a tárca szociális kríziskezelő program összeállításán dolgozik az önkormányzatokkal együttműködve. Ennek fókuszában szintén a foglalkoztatás bővítése fog állni, hiszen még mindig nagyjából egymillió az inaktívak száma, akiknek a fele biztosan munkaképes. Ennek érdekében egy atipikus szektort hoznának létre hazánkban, amelynek keretében rugalmas munkakínálatot kínálhatnak az érintettek számára.
Kovács Zita
