Míg 1990 előtt a törvény büntette a magánszemélyek "üzletszerű pénzkölcsönzését", azaz az uzsorás szerződéseket, addig a rendszerváltozás után nagyon kevés ilyen büntetőügy folyt Magyarországon. Az eljárások általában jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt indultak, mivel üzletszerű pénzügyi tevékenységet - a hitelintézeti törvény alapján - csak megfelelő engedélyek birtokában lehet végezni - mondta az MTI-nek Hornyák Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem büntetőjogi tanszékének adjunktusa.
Hozzátette, hogy csak akkor lehet eljárást indítani, ha bizonyítható: valaki rendszeresen, ellenérték fejében, haszonszerzési céllal, egyedileg nem meghatározott körben ad hitelt vagy kölcsönt engedély nélkül. Ha viszont ezek közül nem teljesül minden feltétel, akkor a tevékenységet nem lehet pénzügyi tevékenységnek tekinteni, így nem is fér bele a büntető törvénykönyvi tényállásba.
Nehéz felderíteni
Binder István, a PSZÁF szóvivője az MTI-nek elmondta: az elmúlt években többször előfordult, hogy érkeztek előzetes bejelentések uzsorások ténykedéséről, viszont utóbb a bejelentők mégsem vitték végig ügyüket. Nehezíti a nyomozó hatóságok tevékenységét, hogy a sértettek is gyakran letagadják az eseteket, hiszen pénzügyileg, esetleg más módon is erőteljesen is függnek az uzsorásoktól. A PSZÁF másik lehetősége a feltárásra általában, a "próbavásárlás", ami ebben körben szinte lehetetlen, hiszen az érintettek általában jól ismerik egymást, és nehezen tudja egy felügyeleti alkalmazott, helyi szegény sorsú rászorulónak álcázni magát.
A felügyeletnél jelenleg is zajlik ilyen típusú vizsgálat - mondta a PSZÁF szóvivője, aki az ügy konkrétumairól csak annyit kívánt közölni, hogy nem Szabolcsban van.
Kiss Szabolcs százados, a fővárosi V. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, egyetemi tanársegéd arra hívta fel a figyelmet, hogy jellemzően nem kölcsönszerződésként jelennek meg az uzsorás szerződések. Vagyis, az adásvételnek álcázott "uzsorás" szerződés esetében ha határidőig nem fizet a kölcsönt kérő, a fedezetül ajánlott ingóság azonnal átmegy a kölcsönt adó tulajdonába.
Álszerződésekkel biztosítják a látszatot
Ha a sértett bíróság előtt támadja meg az ilyen uzsorás kölcsönszerződést, akkor a bíróság pontosan a "feltűnően aránytalan előny", vagyis a feltűnően magas kamat miatt meg is állapítja a szerződés semmisségét. Ezért inkább az a jellemző, hogy adásvételi szerződést kötnek a felek - mondta.
Hozzátette: aki "meg van szorulva", az szinte bármilyen feltételt elfogad azért, hogy a banki hitelnél gyorsabban, szinte azonnal pénzhez jusson, még akkor is, ha a fedezetül kínált ingóság értékének felét kaphatja meg kölcsönként.
Az uzsorás is a kölcsön dupláját kéri fedezetben, leggyakrabban nagyértékű gépkocsiban. Erre adásvételi szerződést kötnek a felek, ami tartalmában hamis, hiszen a szerződési szándékuk nem az adásvételre irányul, hanem a kölcsönszerződésre. Ha az uzsorás nem kapja meg időben a pénzét, az adásvételi szerződés birtokában legálisan átíratja az autót a saját nevére, még behajtóember sem kell hozzá - magyarázta Kiss Szabolcs.
Ha a sértett mégis ügyvédhez fordul az ügylet miatt, akkor azzal kell szembesülnie, hogy minden hivatalosan, törvényesen "le van papírozva", bár nem az volt az eredeti szerződési akarat, hogy eladja az ingóságot, hanem a kölcsön.
