2009. novemberben az egyhavi infláció 0,3 százalék volt, 2008. novemberhez viszonyítva 5,2 százalékos volt a növekedés. Idén, az első tizenegy hónapban, átlagosan 4,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
A nyugdíjas infláció az októberi 4,9 százalékról 4,8 százalékra csökkent, utoljára majdnem öt éve, 2005 márciusában volt arra példa, hogy ez alacsonyabb volt az inflációnál.
Majdnem ötödével esett az étolaj ára
12 hónap alatt, 2008. novemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 3,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a tojás és a kávé egyaránt 11,6, a párizsi, kolbász 9,9, valamint a házon kívüli étkezés 7,3 százalékkal.
Árcsökkenés következett be az étolaj (18,6 százalék), a sajt (10,6 százalék), a tej (7,9 százalék) és a liszt (7,5 százalék) esetében. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 10,1 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk. Az egyéb cikkek átlagot meghaladó, 7,6 százalékos áremelkedésén belül a járműüzemanyagok ára 8,8 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 8,5 százalékkal drágult.
Átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások (5,9 százalék) körében is, ezen belül a szemétszállítás 15,7, a vízdíj 11,6, a csatornadíj 11,5 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 4,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A háztartási energia körében átlag alatti volt az áremelkedés (2,0 százalék), ezen belül az elektromos energia ára 10,7 százalékkal nőtt, a távfűtés ára 1,8 százalékkal, a vezetékes gázé 4,4 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkek esetében átlag alatti (0,3 százalék) volt a növekedés.
Várható volt a fordulat az év végén
Előzetesen a Napi által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy az üzemanyagok bázishatása minden bizonnyal megemeli majd novemberben és decemberben az inflációt, a szakemberek konszenzusa 5,1 százalékos adatra számítottak. A KSH által közölt adatokban is az látszik, hogy az üzemanyagok az átlagnál nagyobb mértékben emelkedtek, ami jórészt annak köszönhető, hogy 2008 végén a csökkenő olajár miatt alacsony volt a benzin ára is, azóta azonban az olaj hordónként ára duplájára emelkedett a világpiacon.
Az üzemanyagok bázishatása várhatóan a havi 0,3 százalékos inflációnövekedés kétharmadáért lesz felelős - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Az üzemanyag drágulása már októberben elkezdődött, de ez akkor még számszerűen nem jelent meg a KSH adataiban. Ezen felül néhány szezonális élelmiszer is felfelé húzhatja az árváltozási ütemet, továbbá a háztartási energia is bekapcsolódik a növelő tényezők közé decembertől.
A piaci szolgáltatások területén látható árcsökkenés bizonyítéka annak, hogy a válság árhatása továbbra is jelen van, így a következő pár hónapban emelkedő infláció nem lesz tartós - véli Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A januári szokásos áremelések még feljebb tornázhatják az árszintet, de ezt követően egy éles zuhanás várható és 3 százalékon fejezheti be a 2010-es esztendőt az infláció.
Megint jól jöttek ki belőle a nyugdíjasok
A nyugdíjas kosár összetétele miatt ismét a nyugdíjasok jártak jól a novemberi áremelkedéssel, hiszen ebben a kosárban jelentősen alul van súlyozva az üzemanyagár.
Az adatok már korábban azt mutatták, hogy a nyugdíjasok az utóbbi pár hónap nyertesei, hiszen júniusban, az áfaemelés előtt még 1,4 százalék volt a különbség az infláció és a nyugdíjas infláció között, ez mostanra minimálisra mérséklődött. Ráadásul a nyugdíjas infláció mostanra lényegében elérte a júniusi szintet, azaz a nyugdíjas kosárból el is tűnt az áfaemelés.
A nyugdíjas infláció az adóemelés előtt júniusban 5,1 százalékon állt, majd megugrott 5,7 százalékra. Szeptemberre azonban már csak 5 százalékos volt a drágulás az egy évvel korábbi szinthez képest, azaz lényegében eltűnt az áfaemelés hatása.
Ez jórészt annak köszönhető, hogy a nyugdíjas kosárban például jelentősen felül vannak súlyozva az élelmiszerek, melyeknek ára a csökkenő kereslet miatt fokozatosan esett az utóbbi hónapokban. Szeptemberben például 0,1 százalékos átlagos árcsökkenés mellett az élelmiszerek fogyasztói ára 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül is kimagaslott az idényáras élelmiszerek visszaesése, mely 7,1 százalékos volt.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
