Európai összehasonlításban egyébként keveset sztrájkolnak a magyarok. Ennek fő oka, hogy a legtöbb esetben az érdekképviselők inkább tárgyalni és megegyezni akarnak, nem pedig beszüntetni a munkát. Ennek fényében nem meglepő, hogy a múlt évben a 34 meghirdetett akcióból hét elmaradt, mivel időközben sikerült egyezségre jutniuk a feleknek.
Tíz esetben a bérek és egyéb juttatások emelését követelték a szakszervezetek, ténylegesen munkaügyet érintő akció öt volt. Ezek között létszámcsökkentés elleni tiltakozás, illetve a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek módosításáért való harc egyaránt szerepelt. A munkaügyet érintő akciókhoz tartozik a péntekre várható BKV-s sztrájk is.
1989-től tavaly év végéig 547 akciót hirdettek meg a munkavállalói érdekképviseletek. A legsűrűbb év a 2003-as volt, amikor 42 esetben adtak hangot elégedetlenségüknek a szakszervezetek. Ekkor főleg az egészségügyi dolgozók vettek részt a (figyelmeztető) sztrájkokban és demonstrációkban, a közszférában végrehajtott bérrendezés negatív hatásai miatt.
Emlékezetes év még az 1997-es, ekkor 37 esetben volt megmozdulás, elsősorban a Bokros-csomag megszorító intézkedéseinek utóhatásai következtében. Korántsem csak az idén jellemzők a kormány intézkedései elleni akciók: 2006-ban például 36 megmozdulás volt, zömmel a kormány egyensúlyjavító intézkedései ellen léptek fel a résztvevők, számol be a Világgazdaság.
