3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Simor András szerint a kormány februárra ígért reformcsomagjának inkább kiadáscsökkentő, mint bevételnövelő lépéseket kellene tartalmaznia. A jegybankelnök hangsúlyozta, a tavalyi, Surányi György cikke által kiváltott vitában nem szólalt meg, de az MNB nyitott olyan vitára, amely a jelen gazdasági körülményeken alapul.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke vasárnap este az ATV Kommentár című műsorában azt mondta: a jegybank a kormány által beígért februári reformcsomagról csak publikus információkkal rendelkezik, semmivel sem többel, mint az "átlagos újságolvasó".

A piac amiatt aggódik, hogy miként lesz tartós a költségvetési konszolidáció - tette hozzá, azzal, hogy a kormány által ígért 6-800 milliárd forintos egyenlegjavító lépéseknek 2012-13-ban a nyugdíjpénztári befizetések, a különadókból akkorra kieső tételekből származó lyukakat kell betömniük. Úgy vélekedett: jó lenne, ha a tartós, fenntartható, az elemzői, befektetői kör által is jónak tartott intézkedések alapvetően a kiadást csökkentenék, nem pedig a bevételt növelnék. Mint mondta: a magyar adószint továbbra is elég magas.

A jegybankelnök kiemelte: a reformcsomag javíthatja Magyarország kockázati megítélését. Felhívta a figyelmet, hogy a kockázati megítélés javulása önmagában csökkentően hat a kamatszintre és növelheti a monetáris politikai mozgásterét.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor kormányfő szerint "újra meg kell nyitni" a Surányi György korábbi jegybankelnök és közte tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szólt, az MNB-elnök úgy reagált: nem is szólalt meg abban a vitában, amelyet Surányi György Népszabadságban publikált tavalyi írása váltott ki. Kitért viszont arra, hogy az akkori vitát nem szabad a ma már megváltozott gazdasági körülmények között ugyanúgy lefolytatni. Szerinte azonban van helye a vitában, arra az MNB nyitott is, de minden vitának a jelen gazdasági körülményeken kell alapulnia.

A Monetáris Tanács tervezett átalakításáról annyit közölt: a tanácstagok jelölésére többféle megoldás van a világban; a kérdés az, miért változtatnak, annak mi az üzenete. Bár több elemző és befektető is aggódik - fűzte hozzá Simor András -, hogy az új tagok "instrukciókkal" érkeznek, vagy meg akarnak valósítani egy, az MNB törvényi céljainak nem megfelelő kormányzati célt, ő maga nem él ezzel a feltételezéssel.

Aki a Monetáris Tanács tagja lesz, azt köti mindaz, amit a törvény a jegybanknak célul határoz meg - jelentette ki. Úgy fogalmazott, ha más feltételezéssel élne, akkor azt kellene feltételezni, hogy a tagok megszegik az országgyűlési esküjüket, "ilyen feltételezéssel nem tudok élni" - mondta.

A jegybanki kamatemeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a "türelem, megfontoltság" jellemezte a monetáris tanácsot. Kérdésre válaszolva az MNB-elnök kitért arra is, hogy a törvény szerint a jegybank elsődleges célja az árstabilitás, annak veszélyeztetése nélkül támogatja a kormány kamatpolitikáját.

Kérdésre válaszolva megismételte: esze ágában sincs foglalkozni a lemondás gondolatával, a feladatot 6 évre vállalta.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!