Jéorjiosz Papakonsztantinu elmondta: az előző kormány idején összeállított 2009-es költségvetésben 3 százalék alatti becslés szerepelt az államháztartás bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiányáról - a GDP-arányos deficitről -, de alig néhány nappal a tavaly októberi választások előtt már 6 százalékos hiányról jelentett a kormány Brüsszelnek.
"Később rájöttünk, hogy a deficit valójában 12 százalék" - mondta az előre hozott választásokon győztes Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) politikusa. "Most pedig, amikor az Eurostat elkészíti a végleges felülvizsgálatot, amikor egyszer és mindenkorra megállapítja a pontos értéket, 15-nél nagyobb szám jön majd ki, vagyis a különbség ötszörös" - mondta a pénzügyminiszter egy konferencián a ciprusi Limasszolban.
A tavaly ősszel felállt új kormány 12,7 százalékra módosította elődje 6 százalékos értékét. A deficit-előrejelzés szinte példátlan emelését követően a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után rontották a görög adósbesorolást, ami végül az egész euróövezetet megrengető görög válsághoz vezetett.
Az új kabinet időközben tovább módosította a hiányszámot, az idén tavasszal már 13,6 százalékról beszélt, az Eurostat uniós statisztikai hivatal aztán október elején tízfős szakértői csoportot küldött Athénba, hogy pontot tegyen a válságot kiváltó történet végére.
Az Eurostat október 18-án tette közzé az uniós tagállamok aktualizált deficitadatait, Görögország számai azonban hiányoztak a táblázatból. A végleges értéket várhatóan november közepén hozzák nyilvánosságra. A csúszás oka, hogy az Eurostat továbbra is óvatosan bánik a hivatalos görög statisztikai adatokkal.
A hitelminősítők a tavalyi osztályzatrontás előtt sem vesztegettek sok jó szót a görög közfinanszírozási helyzetre, sőt már korábban nyíltan a pénzügyi adatok manipulálásával vádolták a görög hatóságokat. A Fitch Ratings például már 2004 végén azt írta egy elemzésében, hogy a görög kormány kozmetikázza az államháztartási hiányadatokat, és vélhetően az euróövezetbe is hasonlóképpen sikerült bejutnia a dél-európai országnak.
Az Eurostat felülvizsgálatának eredménye várhatóan nem rázza majd meg a piacokat - mondják elemzők. "Sokan számítottak erre a vizsgálatra, drámai hatásra ezért nem kell számítani" - mondta Ben May, a Capital Economics elemzője. "Ugyanakkor mindez rávilágít arra, hogy micsoda gigászi feladat lesz 3 százalék alá szorítani a hiányt" - tette hozzá.
A tavalyi hiány pontos értéke körüli bizonytalanság miatt kialakult tavaszi válságban ellehetetlenült a görög államháztartás piaci finanszírozása, és az euróövezeti tagországot végül csak az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap 110 milliárd eurós segélycsomagja mentette meg a csődtől. Görögországnak cserébe az államháztartási hiányt három év alatt az uniós határértéknek számító 3 százalék alá kell szorítania.
A kormány megszorító intézkedések hosszú sorát vezette be. A közszolgálati dolgozók bérét például 15 százalékkal csökkentették, megkurtították a nyugdíjakat, és több lépésben 23 százalékra emelték az általános forgalmi adót. Jéorjiosz Papakonsztantinu szerdán elmondta: a GDP jövőre 2,5 és 3 százalék közötti mértékben csökkenhet, az idei 4 százalékos visszaesés után. Az október elején készült költségvetési terv még 2,6 százalékos visszaeséssel számolt, a megszorítások így a vártnál mélyebb recessziót okozhatnak Görögországban.
MTI
