Tsang a Rzeczpospolita című konzervatív napilapnak kifejtette, hogy a látogatás elsősorban Kína nyitottságát hivatott jelezni. Véleménye szerint nem feltételezhető, hogy Kínát "különösebben érdekelné az egész közép- és kelet-európai régióval való együttműködés, vagy bármilyen nagyobb közös kezdeményezésekben lenne érdekelt". A szakértő szerint a kínaiak számára az Európai Unió (EU) piaca kulcsfontosságú, egyebek között a korszerű technológiák szempontjából, illetve azért, mert "gazdasági kérdésekben nincs érdekvita a Kínai Népköztársaság és az EU között", míg az Egyesült Államokkal nincs egyetértés.
Más elemzők azonban úgy vélekednek, hogy Kínát nem az EU, hanem kimondottan a posztkommunista országok érdeklik. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a kínai kezdeményezésre megszervezett varsói gazdasági és politikai fórumokra, amelyeken legújabb bejelentések szerint 16 közép- és kelet-európai ország képviselői vesznek részt, nem kaptak meghívást a nyugat-európai partnerek.
A Rzeczpospolita egy Lengyelországgal határos ország diplomatájára hivatkozva azt írja, hogy a kínaiak leginkább Lengyelország és Magyarország iránt érdeklődnek, mert Kína a térség keleti részét Lengyelországból, míg a déli országokat Magyarországról akarja meghódítani. Rafal Wojda, a TVN CNBC gazdasági hírtévé elemzője a térség iránti kínai érdeklődést azzal indokolja, hogy az országok nagy része nem tartozik az euróövezethez, ami szerinte leegyszerűsíti a gazdasági kapcsolatokat.
Az elemzők szerint a gazdasági együttműködés érdekében Lengyelországnak nem kell felhagynia az emberi jogok védelmével, mert ha a felek érdekeltek a kapcsolatok kiépítésében, akkor azt a vitás kérdések sem nehezíthetik meg. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő lengyelországi látogatásának kulcseseménye egy csütörtöki kerekasztal-beszélgetés a régió 16 országának képviselőivel. A tervek szerint Ven Lengyelországban, európai körútjának utolsó állomásán ismerteti Kínának a térségre vonatkozó új beruházási stratégiáját.
MTI
