Az idei évet pesszimistábban ítéli meg az Ecostat a kormánynál. A kutatócég korábbi jelentéséhez képest, amelyben 2,2 százalékos GDP-növekedéssel számolt, most 1,8 százalékos bővülést prognosztizál. A második negyedévhez hasonlóan a harmadikban is 1,2 százalékos pluszt várnak, majd a negyedik negyedévben közvetkezik be egy gyorsuló ütemű növekedés 2,4 százalékkal. A kormány nem változtatott prognózisán a GDP-t illetően: 2007-re 2,2 százalékos emelkedéssel számol.
Ugyanakkor ezt az 1,8 százalékot igen erőteljesen befolyásolhatják az idén egyelőre nem megbecsülhető hatások, így például a mezőgazdaság teljesítése. Jövőre már érezhető, három százalékos emelkedésre számít az Ecostat, 2009-től pedig ismét tartós, négy százalék feletti lesz a növekedés üteme. A kabinet 2008-ban 2,8 százalékos bővüléssel számol.
Két kritérium 2009-re meglesz
A maastrichti kritériumok 2009-ben teljesíthetők lesznek. Az infláció az idei nem várt megugrás (7,6 százalék) után jövőre is magasabb lesz a korábban tervezettnél (a kormány szerint 3,5 helyett 4,5 százalék, az Ecostat szerint 4,3 százalék), de 2009-től már nem lesz hatása a most jelentkező felhajtó tényezőknek. A hosszú távú számokra egyáltalán nem hat a fagykár és az aszály, valamint az egyéb világpiaci trendek okozta áremelkedés.
Az államháztartás hiánya nagyságrendileg a várt ütemben csökken: tavalyhoz képest, amikor kilenc százalék feletti hiányt produkált az államháztartás (egyebek mellett az indok nélküli áfacsökkentés okozta bevételkiesés ütött hatalmas lyukat a büdzsén), idén eredmény-szemléletben 6,4 százalékkal számol az Ecostat. Jövőre viszont 4,8 százalékot prognosztizál, ami valamivel magasabb, mint az a 4,1 százalék, amivel a kormány számol.
Azon újságírói kérdésre, hogy mi az eltérés oka (a 4,8 százalék egyébként magasabb, mint a konvergenciaprogram 4,3 százalékos célja), az Ecostat azt válaszolta: az óvatosság.
Az államadósság lassabban csökken
A harmadik maastrichti kritérium, az államadósság GDP arányos mértékének csökkentése csak 2009-től valósulhat meg a kutatók szerint. A kormány prognózisa szerint az idén 66,5 százalékos mutató jövőre 66,1 százalékra csökken - azaz lényegében nem változik.
A későbbi esztendőkben egyébként a másik két mutatóval nem lesz gond Belyó Pál szerint. Veres János pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a gazdaság 2009-ben teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat.
A későbbi sikerekhez - vagyis ahhoz például, hogy a nehezen lenyomott államháztartási hiány ne kezdjen ismét növekedni - néhány dolognak mindenképp teljesülnie kell. A politikai konszenzus elengedhetetlen, és a társadalom részéről is szükség volna összefogásra. Emellett a reformfolyamatoknak nagyjából egyidőben kellene elindulniuk, vagyis stratégiai tervezésre van szükség - emelte ki Belyó Pál.
Erre van némi esély, persze csak akkor, ha a kormány komolyan gondolja a költségvetésen belüli gördülő tervezést (azaz nem statikusan négyéves ciklusokra bontja a feladatokat). Emellett az is biztató, hogy a korábbi ígéretekhez képest a 2008-as költségvetésben az államháztartás elsődleges egyenlege valóban pozitívra lett tervezve.
F. Sz. E.
