4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A forint és a tőzsde hétfő reggeli zuhanásának oka, hogy a befektetők Magyarország fizetésképtelenségétől tartanak az IMF-tárgyalások megszakadása miatt, írják osztrák és német lapok. Szerintük a Nemzetközi Valutaalapnak nem tetszik az Orbán-kormány újabb megszorításokat elvető politikája, a bankadó megtorpedózásában pedig a külföldi pénzintézetek lobbitevékenysége is benne van - egyúttal azonban megjegyzik, hogy az ország a korábbi kormányok túlköltekező politikája miatt került a csőd szélére. Mfor.hu háttér.

A jelentősebb német és osztrák lapok szinte mindegyike bő terjedelemben foglalkozik azzal, hogy hétvégén megszakadtak a tárgyalások a Nemzetközi Valutalap (IMF) és Magyarország között. Hazánk egyelőre nem hívhatja le a 20 milliárd eurós hitel fennmaradó részét, és emiatt jelentősen gyengült a forint, valamint a tőzsde hétfő reggel.



"Az IMF elégedetlen Orbánékkal”

A Der Standard úgy véli, egyértelműen megmerevedtek a frontok a magyar kormány és az IMF, valamint ez EU között. Az osztrák lap megemlíti Matolcsy György hétfő reggeli nyilatkozatát, melyben a nemzetgazdasági miniszter kizárta újabb megszorító intézkedések bevezetését - ezzel gyakorlatilag szembe megy a nemzetközi szervezetek akaratával. Az újság idéz a Commerzbank tanulmányából is, mely szerint "az IMF nyilvánvalóan elégedetlen Orbán Viktor miniszterelnök politikájával”.

A hétfő reggeli heves piaci reakciók, a tőzsde és a forint gyengülése arra vezethetők vissza, hogy a befektetők fizetésképtelenségtől féltik az országot az IMF-hitel megrekedése miatt, írja a Der Standard, és ugyanerre a megállapításra jut a német Handelsblatt is.  

"A tárgyalások megszakadása azt jelenti, hogy többé-kevésbé kivették a védőhálót az ingatag lábakon álló magyar gazdaság alól, ami újabb megrázkódtatásokat rejthet magában a deviza- és értékpapírpiacon. Az egyeztetések megszakítása figyelmeztetésül szolgál minden EU-ország számára, hogy az IMF és az EU nem tolerálja az eltérést azoktól a hiánycsökkentési céloktól, amelyekben korábban már sikerült megegyezni" - állítják a Der Standard által idézett elemzők.                

Ráadásul - teszik hozzá - Orbánéknak végül úgysem lesz más választásuk, minthogy megállapodjanak a Valutaalappal és az EU-val - igaz, erre valószínűleg csak az októberi önkormányzati választások után kerül sor.



FAZ: nem szabad tolerálni az irányváltást

Szintén kritikus hangot üt meg hétfő reggeli kommentárjában az Orbán-kormánnyal szemben a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A német konzervatív napilap szerint a mostani eset tipikus példája annak, amikor kormányváltás után az új kabinet erős késztetést érez arra, hogy letérjen az elődje által követett útról.

Ezt az irányváltást az IMF-nek és az EU-nak "nem szabad sem támogatnia, sem tolerálnia”, emeli ki a lap. Egyúttal emlékeztet arra, hogy Görögország és más dél-európai államok már tettek lépéseket államháztartási egyenlegük javítása érdekében – ezt a folyamatot nem szabad megtörni.

Igaz, a FAZ nem felejti el megjegyezni, hogy a mostani helyzet nem egyik napról a másikra állt elő, hanem egy hosszú évek vagy évtizedek óta követett helytelen gazdaságpolitika következménye. Emiatt az ország szanálása sem lehetséges egyik pillanatról a másikra - ezen a téren nagy türelemre van szükség a lakosságtól, a politikától és a hitelezőktől egyaránt.

A FAZ szerint Magyarország még mindig "az EU egyik problémás országa", bár relatív kis súlyt képvisel a közösség gazdaságán belül. A német napilap szintén emlékeztet arra, hogy alig két éve csak az IMF-EU-Világbank hitelének köszönhetően menekült meg hazánk a fizetésképtelenségtől.

Jól lobbiztak a bankok

Több lap is megemlíti egyébként, hogy a megszorító csomag mellett a bankokra kivetendő különadó szükségességével kapcsolatban is eltér a magyar kormány és az IMF véleménye. Mint ismert, Christoph Rosenberg, az IMF-küldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági kiigazítást "nem rövid távú, piactorzító intézkedésekkel kellene elérni, mint például a bankokra kivetendő különadó".

A Die Presse szerint az IMF álláspontja arra enged következtetni, hogy "a pémzügyi lobbinak legalább ezen a területen sikerült részsikert elérnie.” A hazánkban jelenlévő bankok ugyanis már korábban tiltakoztak az IMF-nél és az EU-nál a bankadó tervezett bevezetése ellen.

A kormány azonban nem enged a negyvennyolcból. Matolcsy György hétfői nyilatkozata szerint továbbra is ragaszkodnak a bankadó bevezetéséhez, mert az szerinte egy megszorító csomag egyetlen alternatívája. Az egyelőre azonban kérdéses, hogy ezt - a korábbi terveknek megfeleően - már idén bevezetik-e.

A jövő héttől nyári szünetet tartó Parlament e heti napirendjén mindenesetre nem szerepel a szavazás erről a kérdésről, ami arra enged következtetni, hogy a bevezetés mindenképpen csúszik.

W. B.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!