"Magyarországon az elmúlt 10-12 év egyik reformsiker-területe az éppen a nyugdíjrendszer változása" - jelentette ki a miniszter.
Kiss Péter szerint az aktivitásra és a foglalkoztatásra a legnagyobb hatással a nyugdíjkorhatár emelése volt. Az 55-64 évesek korcsoportjában az aktivitási arány 17,5 százalékról 35,5 százalékra emelkedett, a foglalkoztatási pedig 16,7 százalékról 33,9 százalékra nőtt a nyugdíjkorhatár emelésével. Így is mintegy 10 százalékpont körüli az elmaradás az Európai Unió átlagához viszonyítva.
"Az, hogy 57-58 százalékra tudott tavalyi évig növekedni az átlagos aktivitási ráta, az ennek az intézkedésnek köszönhető" - jelentette ki a miniszter.
Úgy vélte, hogy korábban elegánsabb volt paradigmatikus reformok álláspontjára helyezkedni, mint például a korhatár emelésénél megmérni a társadalmi, munkaerőpiaci, reálgazdasági és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára gyakorolt hatást. Szerinte ez így nem szétszedhető, ennél sokkal komplexebb kérdésről van szó.
Kitért arra is: "szembe kell nézni azzal a gondolattal, hogy a Kárpát-medencében egy egységesülő Európa esetében mit jelenthet a magyarság migrációs, aktivitási, munkaerő-piaci aspektusból is".
