Az Európai Központi Bank (EKB) a mostani, áprilisi kamatdöntő ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon és nem jelentett be más, újabb monetáris intézkedést sem. Az előző, március 10-i ülésén az irányadó kamatot 0,05 százalékról 0,00 százalékra csökkentette.
Mario Draghi az EKB elnöke a mostani kamatdöntés bejelentését követő sajtótájékoztatón közölte, hogy hosszabb távon a jelenlegi, vagy annál alacsonyabb kamatokra kell számítani, még akár a kötvényvásárlási program futamidején túl is.
Hozzátette, hogy az EKB az előző ülésen bejelentettnek megfelelően megkezdte a kötvényvásárlások kibővítését 80 milliárd euróra.
Az EKB a márciusi ülésen havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programját áprilistól kezdve 20 milliárd euróval havi 80 milliárd euróra bővítette, a vásárlásokra jogosult papírok körét pedig vállalatok euróban denominált befektetésre ajánlott besorolású kötvényeire is kiterjesztette.
További cikkek »A vállalati kötvényekről szólva Mario Draghi bejelentette, hogy a vásárlásokat júliusban kezdi meg az EKB, a pontos kondíciókat pedig a honlapján teszi közzé. Közölte, hogy a már bejelentett laza, növekedés-támogató monetáris politikai intézkedések 2017 márciusig, vagy tovább is hatályban tartanak. Mindaddig, amíg alkalmazásukat a kormányzótanács az inflációs cél elérése érdekében helyesnek ítéli.
Mario Draghi a tájékoztatón kiemelte, hogy az alkalmazott monetáris politikai eszközöknek köszönhetően az euróövezeti hitelezési környezet javult, a monetáris politika transzmissziós hatása pedig erősödött a mind háztartások, mind a bankszektor felé, miközben a világgazdasági kockázatok nem enyhültek.
Hangsúlyozta: az euróövezeti növekedési momentum fenntartása érdekében szükség van a megengedő monetáris politikai intézkedések fenntartására. Mindeközben azonban az EKB mandátumának megfelelően szoros figyelemmel fogja kísérni az árstabilitás alakulását és annak fenntartása érdekében szükség esetén igénybe is veszi az általa megfelelőnek ítélt eszközöket.
"Feltétlenül szükséges megakadályozni, hogy tartósan alacsony inflációs környezet alakuljon ki" - szögezte le az EKB elnöke.
Rámutatott, hogy az Eurostat adatai szerint a februári negatív infláció után márciusban zéró infláció alakult ki az euróövezetben, elsősorban a szolgáltatások emelkedő ára miatt. Az EKB várakozásai szerint azonban az infláció a következő hónapokban ismét negatívba fordulhat, mielőtt az év második felében ismét emelkedésnek indulna. Az EKB 2017-ben és 2018-ban az infláció további növekedésére számít.
A gazdasági növekedés támogatása érdekében a monetáris politikának ösztönöznie kell a belső fogyasztást és oda kell hatnia, hogy a javuló vállalati nyereségesség ösztönző hatással legyen a beruházásokra - hangsúlyozta az EKB elnöke.
A közvetlen lakossági és vállalati pénzügyi támogatásokról feltett újságírói kérdésre válaszolva azonban Mario Draghi leszögezte: Az EKB érdemben "soha nem foglalkozott" az úgynevezett helikopterpénz-elgondolással, azaz a bankrendszer megkerülésével közvetlenül a lakosságnak és a vállalatoknak juttatott pénzbeli juttatások kérdésével. Ez a híresztelés - mutatott rá -, csak azért kaphatott szárnyra, mert egy korábbi tájékoztatón "érdekes koncepciónak" nevezte az elképzelést.
Kiemelte viszont, hogy az alacsony olajár továbbra is támogatja a lakosság elkölthető jövedelmének a gyarapodását és így a fogyasztás növekedését is.
Az euróövezeti növekedés szempontjából kedvezőnek ítélte Mario Draghi a kormányok által folytatott expanziós fiskális politikát, elégtelennek ítélte azonban a strukturális reformok megvalósításának ütemét.
A Brexitről feltett újságírói kérdésre válaszolva Mario Draghi úgy vélte, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának fenntartása mindkét fél érdekeit szolgálná. Már a távozás puszta lehetőségének felvetése is komoly piaci károkat okozott - mutatott rá, hozzátéve, hogy a volatilitás fenn is fog maradni, amíg meg nem születik a döntés.
MTI