A 2011. április 15-én nyilvánosságra kerülő Konvergencia Program tartalmazza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek a foglalkoztatás növelése, a gazdasági növekedés erősítése, az ország versenyképességének javítása, valamint a fiskális egyensúly biztosítása érdekében elengedhetetlenek - jelentette be a kormány pénteken. A Konvergencia Program részletesen beszámol azokról a lépésekről, amelyeket a kormány az egyes kritikus területeken (önkormányzati rendszer, nyugdíj jellegű ellátások, szociális rendszer, közpénzügyek, közösségi közlekedés) a költségvetési szempontok figyelembe vételével kíván tenni 2011-ben.
Újra lehet euróhitel
Többek között az euróhitelezés helyreállítását tartalmazhatja a kormány és a Bankszövetség közelgő megállapodása - áll az NGM pénteken kiadott tájékoztatójában. Emellett mérsékelnék a devizahitelesek terheit és kilátásban van egy otthonteremtési program elindítása is.
A 2008-ban kirobbanó globális pénzügyi-gazdasági válság nyomán megkezdődött a devizaalapú jelzáloghitelezés leépülése, különösen a svájci frankban denominált hitelek esetében. Ennek keretében a 2008-ban kihelyezett 850 milliárd forint összegű lakáshitellel szemben 2009-ben már csak mindössze 330 milliárd, 2010-ben ennél is kevesebb, 230 milliárd forint került folyósításra - emlékeztet a minisztérium.
A svájci frank-konstrukciók eltűnésével az euróalapú hitelezés meghatározó szerepet játszott a hazai lakáshitelezésben (a 2009-ben felvett lakáshitelek fele euróalapú volt). Ez azonban csak átmeneti jelenség volt, amely a devizaalapú jelzálogjog-bejegyzést megtiltó szabályozás hatályba lépéséig tartott. "A jelenlegi helyzetben azonban megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek estén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése" - szól a közlemény kulcsmondata.
Mint emlékezetes, a kormány a tavaly nyáron meghozott első gazdasági akcióterv keretében tiltotta meg jelzálog bejegyzését devizaalapú hitelek esetében. A lépést azóta többen kifogásolták, sokak szerint a hitelezés befagyasztása az ingatlanpiacra is negatív hatással van. A jelek szerint sikerült meggyőzni a kormányt, hogy tegyen engedményeket, és legalább az euróhitelezés visszaállításán gondolkodjon el.
Nem érintené a költségvetést a devizahitelesek megmentése
A minisztérium közleménye szerint a kormány a Bankszövetséggel egy olyan megállapodást kíván kötni, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, és megoldást nyújt többek között a devizahitelesek problémáira. "A forint jelentős gyengülése a svájci frankhoz képest, számos hitelfelvevőt a fizetőképesség határára sodort. Az eurózóna adósságválsága és az egyéb globális bizonytalanságok miatt nem zárható ki a svájci deviza átmeneti további erősödése sem, amely hatására jelentősen megemelkedhet a nemfizetési arány. Ezt megakadályozandó a kormány elő kívánja segíteni, hogy a hitelfelvevőket egy meghatározott ideig ne sújtsa az árfolyamok esetlegesen kedvezőtlen alakulása" - olvasható ezzel kapcsolatban. (A sajtóba kiszivárgott terveket elemezve Zsiday Viktor finomam fogalmazva sem túl lelkes: A király meztelen - a magyar állam svájci opcióval spekulál)
A bankszektorral való megállapodás részét képezheti egy olyan megoldás, amely segíti az állam finanszírozásának stabilitását, figyelembe veszi a pénzügyi szektor jövedelmezőségét, valamint a gazdasági növekedéshez szükséges hitelezés beindulását - emeli ki az NGM. Emellett a megállapodás része lehet a KKV-szektor hitelezésének segítése, élénkítése.
"A kormány kiemelt célja a lakáshoz jutás elősegítése egy Otthonteremtési Program létrehozása révén. A program finanszírozásához azonban elengedhetetlen a bankszektor aktív közreműködése és támogatása, az állam és a bankok közös stratégiájának kialakítása" - olvasható a közleményben.
A fentieken túl a kormány szerint szükség van szemléletváltozásra, a pénzügyi kultúra fejlesztésére, hiszen a lakosság megtakarításainak előmozdítása fontos lenne. Szerintük a pénzügyi tudatosság a bankszektor számára is fontos, mert ennek révén alakítható ki a bizalom légköre, vezethetőek be korszerű, új pénzügyi termékek, és erre alapozva lehet létrehozni és bővíteni azokat a konstrukciókat, amelyek hosszú távon is elősegítik a lakossági előtakarékoskodást.
Jön a Nemzeti Munka Terv
"A jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának egyértelmű, és kiemelkedő prioritása egy olyan gazdasági környezet megteremtése, ahol a munka áll a megélhetés középpontjában, és az állam gondoskodása csak azon emberek felé irányul, akik arra valóban rászorulnak" - olvasható a minisztérium tájékoztatásában.
A tavalyi akciótervekben ismertetett társasági adó csökkentése, az adminisztrációs terhek mérséklése, valamint az új személyi jövedelemadó rendszer bevezetése a látható és érzékelhető változások közé tartoznak a kormány szerint. Ezek mellett azonban fontos lépést tettek a képzettségi problémák megoldása irányába a szakképzési rendszer újragondolásával és a vállalkozókhoz való közelítésével.
"A magyar kormány vállalja, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve idei év április 30-ra elkészíti a Nemzeti Munka Tervet. Ebben feltárjuk a probléma jellegét, azonosítjuk azokat a tényezőket, amelyek azt generálják, és egyszersmind megoldást is nyújtanak a kialakult helyzet kezelésére" - jelentette be az NGM. A Nemzeti Munka Terv célja, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez. Ennek keretében a kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig 300 000 munkahely jön létre - teszik hozzá.
A Nemzeti Munka Terv keretében új Munka Törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki hazánkban. A Terv keretében megvizsgálják az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét nemzetközi összehasonlításban. További javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Felülvizsgálják a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél és eszközrendszerét.
Beke Károly
mfor.hu
