Ráadásul 2006-ban és az idén tovább nőtt a magyar mutatószám, amely így vélhetően immár az EU-átlagot is meghaladja, bár erről az Eurostat hivatalos adatokat csak jövőre tesz közzé. Az adóterhelés uniós átlagban egyébként árnyalatnyit emelkedett tavaly (a GDP 39,2 százalékáról 39,6-re), sok országban megállt az adócsökkentés 1999 óta tartó folyamata. Az unióbeli adóterhelés továbbra is igen magas, mintegy 13 százalékponttal haladja meg az USA-ban és Japánban regisztrált értékeket.
Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy az EU-n belül minden tagállam erősen túladóztatottnak lenne nevezhető. Magyar szempontból "balszerencse", hogy a legkisebb adóterhelésű négy uniós tagállam közül kettő éppen a mi szomszédunk és komoly regionális vetélytársunk: Romániában és Szlovákiában éppúgy a GDP harminc százaléka alatt marad az összes állami és területi önkormányzati elvonás össztermékhez viszonyított aránya, mint Litvániában és Lettországban. A másik végletet az ötvenszázalékosnál is nagyobb adóterheléssel sújtott Svédország és Dánia jelenti.
A közép- és kelet-európai regionális viszonylatban magasnak számító magyar adóterhelés főleg az élőmunkát terhelő nagy elvonások miatt aggályos. Hazánkban a munka implicit adórátája (vagyis a munkajövedelmeket terhelő átlagos effektív elvonások mértéke a versenyszféra munkaerőköltségein belül) eléri a 40,5 százalékot a 2005-ös Eurostat-adatok szerint, míg az EU-átlag e téren csupán 35,2 százalék. Az új tagállamok között magasnak számít Magyarországon a személyijövedelemadó-terhelés is. Elmúltak már azok az idők is, amikor a társasági nyereségadó tekintetében Magyarország nagy versenyelőnyben volt a térségen belül - derül ki a Világgazdaság által közölt Eurostat felméréséből.
