2017. július 26. 10:43

Elkészült az új balatoni nádminősítési térkép, mely kijelöli, hol szükséges a nagytakarítás. A munka elvégzésével kevesebb lesz a bűzös iszap és a rohadt nád a tó körül.

A napokban elkészült a Balaton-parti beruházások hatósági engedélyezéséhez alapdokumentumnak számtó új balatoni nádminősítési térkép, amely várhatóan ősztől válik hatályossá, év végéig pedig megszületik az első balatoni nádgazdálkodási terv.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint az új nádminősítési térkép másfél évnyi munkával, légi felvételek és terepbejárás alapján készült el. A nyár végén Balatonfüreden, Siófokon és Keszthelyen még egyeztetnek a tóparti önkormányzatokkal, itt még várható némi pontosítás, majd ezt követően lép hatályba, és válik a hatósági engedélyek alapdokumentumává az új térkép.

nádaratás a Balatonon (MTI)

A Balaton 235 kilométeres partvonalán 12 négyzetkilométernyi nádterület található, amelynek jelentősége sokszorosan meghaladja területi arányát. Fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és vízminőség-védelemben is. Viszont a balatoni nádasok ma már nem tudnak maguktól megújulni, mivel a szabályozottá vált vízszint miatt nincs olyan jelentős vízszintingadozás és hullámtevékenység, ami a bomló szerves anyagot, törmeléket ki tudná öblíteni a nádasok belsejéből. Emiatt rothadhatnak, ami számos élőlény pusztulását okozhatja, a bűzös iszap keletkezése mellett. A nádasok ezen részeit ezért ki kell vágni. Az első-, másod-, és harmadosztályú nádasok védelem alatt állnak, de a negyed- és ötödosztályú nádasokat egyedi vizsgálat és engedélyezés után ki lehet vágni.

A nádgazdálkodási terv 20-25 évre készül. Fontos eleme az aratás, amit három évente célszerű elvégezni egy-egy területen. A tervek szerint még idén megszületik az első hosszú távú nádgazdálkodási terv, és a téli nádaratást már ez alapján fogják elvégezni.

Csonki arról is beszámolt, hogy az elmúlt években nem sikerült elvégezni a kívánatos nagyságrendben a balatoni nádaratást. A nádas egyharmadát természetvédelmi célokból érintetlenül hagyják, a többit vágásforgó rendszerben lenne célszerű aratni úgy, hogy háromévente minden nádasra sor kerüljön.

Az évente levágandó terület körülbelül 270 hektár lenne, ennek az elmúlt években a felét sem sikerült learatni technikai vagy anyagi okokból. A nehézségeket egyfelől az jelenti, ha nem fagy be eléggé a Balaton, és nem tudnak aratógépekkel a jégre menni, másfelől az elmúlt években egyre csökkent a haszonnád iránti kereslet, mára szinte teljesen megszűnt, így már bevételt nem, csak kiadást jelent a nádvágó géppel nem rendelkező vízügynek a munka elvégeztetése. A célra rendelkezésre álló keret kicsi, idén 3 millió forint volt, amiből hektáronként 60 ezer forintot fizetett az aratást elvégző vállalkozóknak.

MTI