Talán közös múltunkból fakadóan is, de a gazdágpolitikusok és a vezető honatyák időről időre szeretik elővenni a "lehagyjuk Ausztriát" frázist, ami amennyire jól hangzik, annyira teljesíthetetlennek tűnik. Még úgy is, hogy az elmúlt években rendre sikerült jobban teljesítenie a magyar gazdaságnak, mint az osztráknak. Legutóbb Orbán Viktor vette elő újra ezt a lapot a Fidesz velencei frakcióülésén, legalábbis a résztvevők nyilatkozatai alapján. A kormányfő szerint ma már úgy áll a helyzet, hogy 2030-ra Magyarország lehagyja Ausztriát és más uniós országot is. Orbán ezt a 12 éves, 3 ciklusos előrejelzést a gazdasági növekedésből vezette le. Szerinte a jó mutatók a 2010-et követő unortodox gazdasági intézkedéseknek (lényegében a matolcsyzmusnak) lesznek köszönhetőek.
A hasonló megelőzzük és magunk mögött hagyjuk a sógorokat frázis általában nehezen megfogható, hiszen nem tudni, hogy pontosan mire gondolt a nyilatkozó személy: GDP-től kezdve az egy főre jutó GDP-n át a külső adósság leépítéséig számos opció létezik. Ebből kiindulva pedig könnyen lehet olyan gazdasági mutatót találni, amiben tényleg megelőzzük az osztrákokat. Orbán most azonban adott némi kapaszkodót: a gazdasági növekedést. Így elővettük a modellünket és megnéztük, van-e bármekkora esélyünk is megelőzni Ausztriát 2030-ra?
Hol tartunk most?
Az Eurostat adatai szerint 2016-ban
- a magyar GDP 112,4 milliárd euró volt,
- az osztrák pedig ennek több mint triplája, 349,3 milliárd.
Az egy főre jutó magyar GDP az osztrák 28,8 százaléka, vagyis
- a magyar adat 11 500 euró/fő,
- az osztrák 40 000 euró/fő.
Óriási a lemaradásunk a nettó keresetek tekintetében is, hiszen nyugati szomszédaink négyszer többet keresnek. Itt még csak 2015-ös adatok állnak rendelkezésre, de várhatóan a 2016-os bérek alapján sem kapnánk szignifikánsan másabb eredményt.
- A magyar átlagbér 6702 euró volt,
- az osztrák pedig 28 306 euró.
2030-ra tényleg lehagyhatjuk a sógorokat?
Modellünkben a 2016-os nominális GDP-ből indultunk ki, amiből a várható idei növekedéssel kalkuláltuk ki a 2017-es adatot. Az ezutáni időszakra pedig az osztrák várható növekedést vettük figyelembe. Ausztria gazdasága idén 1,7 százalékkal bővülhet az Európai Bizottság szerint, ami 2011 óta a legjobb teljesítménynek számít esetükben. Ebből kiindulva az osztrák GDP-növekedésre fix 1,6 százalékot állítottunk be, ami nem tűnik túl soknak, de egy konzervatív becslés elkészítéséhez alkalmas mérték.
Ebben az esetben a magyar GDP-nek 2030-ig évi 10,7 százalékos növekedést kellene produkálnia ahhoz, hogy sikerüljön beérni az osztrákokat.
Ekkor ugyanis nominálisan a magyar gazdaság 439 milliárd eurónyi bruttó hazai terméket állítana elő szemben az osztrák 436 milliárddal.
Vagyis meglehetősen érdekes modell lehet az, amelyik szerint reális verzió lehet a gazdasági növekedésből kiindulva 2030-ra lehagyhatónak mutatja Ausztriát. Ennek ugyanis vajmi kevés esélye van, főleg annak tükrében, hogy 2020 után az EU-s pénzek sorsa is kérdőjeles.
Ráadásul ha az aktuális népességszámot állandónak tekintjük a kivetítési horizonton, még ez a 10,7 százalékos gyorstempó sem lenne elég ahhoz, hogy az egy főre jutó GDP-ben megelőzzük Ausztriát. Ez a mutató alkalmas az életszínvonal összehasonlítására, ami a fejlődés szempontjából releváns lehet számunkra. Feltevésünk alapján hiába termelne annyit a magyar gazdaság, mint az osztrák 2030-ra, az életszínvonal csak 3 év múlva előzhetné meg a nyugati országét. Az egy főre jutó GDP ekkor hazánk esetében 54 919 euró lenne szemben az osztrákok 52 207 eurójával.
Akkor mikor jöhet el a fordulat?
Azt már tudjuk, hogy 2030-ra lehagyni Ausztriát szinte teljesen lehetetlen vállalás a szükséges 10,7 százalékos gazdasági növekedés miatt - és arról még nem is beszéltünk, mi történne ha az osztrákok is megtáltosodnának és 1,6 százaléknál gyorsabban bővülnének. De, akkor mikor lehet reális, hogy megelőzzük a szomszédunkat?
A kalkuláció során kicsit még konzervatívabbak lettünk ebben az esetben - tartottunk attól ugyanis, hogy még így is beláthatatlan idő szükséges a célhoz. Az osztrák gazdasági növekedést tehát 1,25 százalékra mérsékeltünk, míg Magyarország esetében egy 2,5 százalékos tempót feltételeztünk.
Ilyen feltételek mellett 2108-ban jöhetne el az akkor már évszázadok óta várt fordulat.
Ha kicsit gyorsítunk, és az osztrákok az eredeti kalkulációban használt 1,6 százalékos növekedése mellé 3 százalékos magyar GDP-bővülést feltételezünk, akkor már kicsit hamarabb is ki lehet pipálni a vágyott célt:
2099-re magunk mögött tudhatjuk a sógorokat.
Minden jel arra utal tehát, hogy nem 12 év, hanem sokkal inkább 6-7-szer 12 év (tehát 82-91 év) kell ahhoz, hogy teljesüljön Orbán nemrég vázolt régi-új elképzelése.
Székely Sarolta
mfor.hu
